Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 1-2. szám - A világháború hatása a jogéletre

Munkásügyi Szemle 3 A világháború hatása a jogéletre. Irta: Ágoston Péter. I. A) A jog célja az igazság. De az igazság többféle: az éhezők igazsága és a jóllakottak igazsága; s magyar, francia, olasz, stb. igazság. A nemzetek egymás közti viszonyában az igazság ma annyiféle, a hány féle ország van. S miután a jog mégis arra való, hogy az igazságot szolgálja, úgy fogja tehát szolgálni, hogy annak az igazságát fogadja el, aki erősebb. A háború eló'tt azt hittük, hogy az igazság barát és ellenség részére egyforma s megdönthetetlen. Ma már tudjuk, hogy ez álom volt. Mihelyt a különböző' országok egymással összeütköztek, akkor vége lett az igazságnak és vége a jognak. Az igazság valószínűleg sohasem is támad fel köztük, bár a békés állapot a jog feltámadását jelentené, csakhogy jog az lesz, amit jogként az erősebb megállapít. Az államok egymás közti érintkezésében az igazság éppúgy nem érvényesül, mint valamely állam területén belül az éhezők és jóllakottak egymáshoz való viszonyában. Az államok közti jog megállapításánál az elméletileg megállapított igazságnak csak béke idején engedtek szélesebb teret. Az államok keretén belül az éhezők és jóllakottak küzdelme igazságuk érvényesítéséért állandó és mindenki által észlelhető, míg az államok egymásközti, háborún kivüli küzdelméről rendesen csak kevés érdekeltnek van tudomása. A mi honfitársaink közül pl. igen soknak volt tudomása arról, hogy más a magyar igazság, mint az osztrák, de arról nagyon kevésnek volt fogalma, hogy más a francia igazság, mint a mienk, valamint arról sem volt tudomása, hogy a német és magyar igazság egy. A háború alatt és a háború következtében tehát az államok egymás közti viszonyára vonatkozó igazság és jog legnagyobbrészt eltűnt. A hadviselő felek közti jog meghalt; a jóakaratú semlegesekkel való jogunk beteg; a rosszakaratú semlegesekkel szembeni jogunkat csak injekciókkal tartjuk már életben. Az éhezők és jóllakottak kétféle igazságát viszont a háború alatt nem lehet olyan élesen látni, mint a háború előtt. Kifelé tehát a mi igazságunk hátrányunkra módosult, befelé elhomályosultak az ellentétek a jóllakottak előnyére. Ha ennek a változásnak az okát keressük, akkor ezt az állam hatalmának rendkívüli megnövekedésében találjuk meg. Eddig soha nem érzett súlylyal nehezedik az államhatalom mindenkire és nem engedi, hogy az éhezők igazságukat külön kérdés tárgyává tehessék. A más államokkal való viszonyban azonban a mi igazságunk állandóan napirenden van s harcolni kell érte. B) Az állami jogrend alapjaként eddig a magántulajdont és a családot tekintették. Éppen ezért az állam feladataként ezeknek védelmét állapították meg. A polgári erkölcs és jogi erkölcs alapjaként a szótartást köve-