Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám - Anyasági biztosítás

92 Munkásügyi Szemle az alsóbb néposztályok anyagi és szellemi eszközeinek az említett célokat veszélyeztető hiányában rejlenek és másrészt mellőzni kell minden olyan megoldást, amely a terhesség és szülés körül ellentétbe sodorja a munkaadók pillanatnyi érdekeit a szóban levő nagy közérdekkel. Mindezekből a szempontokból egyedül helytálló a biztosítás intézménye. Az anyasági biztosítás ugyanis nem csak abban bírja jelentőségét, hogy egyetemleges költségfedezettel gondoskodik minden egyes szülési eset anyagi terheiről. Meg sem mérhető előnye annak az a lelki mozzanat, amely a biztosításra utalt alsóbb osztályok asszonyaiban az anyaság társadalmi védettségének tudatát ébren tartja és a terméketlenítés társadalomellenes irányzatát csírájában elfojtja. Ne hígyjük azonban, hogy viszont a biztosítás a könnyelmű ösztönök gondtalan kielégítésére vezet és hogy a szenvedélyek, a felelősség következményeitől nem tartva, korlát nélkül követnék útjukat Nemcsak az anyasági, de általában a szociális biztosítás minden ágában tett tapasztalatok meggyőzték a szociális jelenségek megfigyelőit, hogy a biztosítás hatása nem csak közvetlen anyagi szolgáltatásaiból áll, hanem abból is, hogy a biztosítottak a biztosításnak, eme szervezett legtökéletesebb önsegélynek megismerése folytán mindinkább tudatára ébrednek a józan előrelátás, a jövőben bekövetkezhető események netáni kockázataival szemben való felelősség erkölcsi és gazdasági követelményének és a napról-napra élők nagy tábora lassanként átalakul a jövőbe is tekintő és így gazdasági helyzetét biztosabban megalapozni igyekvő, ezzel pedig az egész nemzet gazdasági alapját is megszilárdító társadalmi osztállyá. Az a család, amely látja és megszokja, hogy a gyermek a születését követő legzsengébb korában ellátásának mellőzhetlen szükségletei szempontjából biztosítva van, önként és fokról-fokra hajlandóvá válik arra is, hogy a gyermekek további jövőjéről is takarékpénztár vagy biztosítás útján gondoskodjék. Annál szükségesebb ez, minél nehezebbek a feltételek és gyérebbek az alkalmak, amelyek őt önálló földmíveléshez juttatják. Az orvosokkal, egészségügyi intézményekkel való intenzivebb érintkezésük útján, amire biztosítás hiányában egyáltalán nem, vagy alig volna alkalmuk, megtanulják a higiénikus, észszerű életmód követelményeit, megismerik a levegő, tisztaság, mértékletesség értékét és kulturális színvonaluknak mindebből biztosan kifejlődő emelkedése megelőzés alakjában praeveníiv módon is kihat a testi ártalmak elkerülésére és az egész közegészségügy hatalmas megjavítására. Az anyasági biztosítás pedig a szociális biztosítás egyes ágai között a legelőnyösebb is, mert azok a hátrányos következmények, amelyek a többi biztosítási ágat és különösen a betegségi és balesetbiztosítást árnyékként kísérik, az anyasági biztosítás sikerét nem veszélyeztetik. Sem a munkakerülők betegségszínlelése és túlzása (szimuláció és aggraváció), sem a baleseti sérültek járadékhisztériája vagy ezekhez hasonló más jelenségek az anyasági biztosításhoz fűződő nagyjelentőségű érdekekbe nem kapaszkodhatnak, mert a szülés ténye, a szórványos csalási kísérletektől eltekintve, egyáltalán nem, a terhesség pedig ugyancsak korlátozott mérvben színlelhető. Visszaélésektől és erkölcsi megrontástól tartani tehát itt nincs ok. Az előrebocsátottakban igyekeztem felsorolni azokat a minden kétséget eloszlató adatokat, amelyek amellett szólnak, hogy az anya- és csecsemővédelem leghatályosabb, sőt mellőzhetlen eszközeként az anyasági biztosítás szolgál. A további kérdés az, vájjon milyen módon szerveztessék ez a bizto-