Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 4. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1916. február 25. 4. szám. MONKÁSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSÍTÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik rendszerint minden hó 10-én és 25-én, esetleg két szám együttesen. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Falk Miksa-u. 5. Telefon 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. A polgári törvénykönyv javaslat szociális vonatkozásai. A „Munkásügyi Szemle" közönségének talán fel fog ötleni, hogy most — midőn a világháború végét még csak sejteni sem merjük — ily évszázadokra kiható jelentőségű nagy kérdéssel foglalkozunk, mint aminőt cikksorozatunk élére tettünk. Elhatározásunk indokául szolgáljon elsősorban az a tény, hogy a képviselőház bizottsága háború alatt tárgyalta a polgári törvénykönyv javaslatát, szolgáljon továbbá ma — a világháború tizenkilencedik hónapjában az a felismerés, hogy a világháború rendkívül hosszú tartama nem jelenthet a bennünket foglalkoztató nagy kérdések tekintetében teljes megállást, nem jelenthet a nagy kérdések megvitatásában — munkaszünetet. A polgári törvénykönyv megalkotása nem jogászok ügye. A polgári törvénykönyv minden társadalmi osztályt egyaránt érint, kétségtelen, hogy ha már a parlament jelenlegi megalkotása mellett nincs mód a parlamenti megvitatásra minden társadalmi osztály részéről, így a munkásosztály részéről, ezemosztályok a parlamenten kívüli kritika minden eszközét igénybe fogják venni. Ehhez a kritikai munkához óhajtunk hozzájárulni, midőn cikksorozatunkkal a polgári törvénykönyvjavaslat eszméinek szociális vonatkozásait megvilágítani kívánjuk. Törekvésünk a pozitív kritikára irányul, céljaink elsősorban gyakorlatiak. A lehetőségek közül rá kívánunk mutatni azokra, amelyek a szociális szempontoknak inkább megfelelnek. Pozitív kritikánk, a gyakorlati lehetőségek keresése, azonban nem jelenti távolabbi célok feladását. Bár a mai társadalmi erőviszonyok a polgári törvénykönyv megalkotásában természetszerűleg kifejezésre jutnak, az erőviszonyok adta kereten belül lehetségesnek véljük a javaslat módosítását, szociális szempontból megfelelőbbé tételét és így az elvi álláspontok, messzebb fekvő célok hangsúlyozása mellett a közvetlen kritikának is a megillető helyet kívánjuk juttatni. Meggyőződésünk, hogy — bár cikkíróink mindegyike egyéni nézetet nyilvánít és így az egyes cikkek nézőpontja nem lesz azonos — cikksorozatunk a maga egészében a polgári törvénykönyv javaslatának megértése és a kritikai irányítása tekintetében szolgálatot teend. A polgári törvényjavaslat egyes részeit feldolgozó cikkek nem a javaslat sorrendjében fogják egymást követni. Egyetemes kérdéseket felölelő cikkek is élénkíteni fogják a «Munkásügyi Szemle* ankétjét.