Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén

so A baleset idejében pedig felperesnek fizetés címen 800 K, lakbér címen 240 K, kilométerpénz címen az alsóbíróságok által megállapított és a peres felek által nem kifogásolt 622 K 04 fllér, továbbá ruhailletmény címen ugyanilyen módon megállapított és a felek álta! nem kifogásolt 60 K, vagyis összesen évi 1722 K 04 fillér keresménye volt, amely összegből levonva a folyósított évi 930 K 61 fllér nyugbért, felperes azáltal, hogy a baleset folytán állását elvesztette, az akkor élvezett keresményéből 791 K 48 fillérre nézve esett el. Minthogy pedig ennek az összegnek a megtérítését felperes csak arra az időre követelheti^ jogosan, amelyben teljesen keresetképtelen volt, az orvosszakértők egyhangú véleménye szerint azonban felperes munkaképessége 1913. évi augusztus hó 1-je után már 40°/o-ban helyreállott; minthogy továbbá a meglevő munkaképesség mellett felperes legalább is az évi 600 K közönséges napszámoskeresetnek megfelelő 40°/o-ot, vagyis 240 K-t megkereshet, amely összeg a munkaképesség részleges helyreállása idejétől kezdve az elvesztett 791 K 43 fillér keresményből levonandó ; minthogy az alsóbíróságok helyes okfejtése szerint felperes 60-ik életévének elértével a kiiométerpénz címén élvezett keresmény többé már számításba nem vehető és így ezen időtől kezdve felperesnek többi elveszett keresménye a nyugbér és a megmaradt munkaképességével elérhető keresettel kellőleg fedezve van ; mindezeknél fogva a másodbíróság Ítéletét annak a fentiekkel nem ellenkező többi indokai felhívásával a jelen rendelkezés értelmében helybenhagyni, illetve részben megváltoztatni kellett. Járadékos jogai hatálytalanított házassága esetén felélednek. A Reichsversicherungsamt 1915. október 16-iki I. A. 7J06jl4. számú ítélete, ítélet: A hivatal a jogorvoslatnak helyt ad. Indokolás: Igénylő 1903 óta férjének halálos balesete folytán járadékot kapott. 1906. július 15-én új házasságot kötött és ezért a Gewerbeunfall Versicherungsgesetz 16. §. alapján az évi munkakeresmény 60°/u-ával kielégíttetett. 1912. december 5-én második házassága semmisnek mondatott ki, mert második férje a házasságkötés idejében másik asszonynyal érvényes házasságban volt. Igénylő a járadék újbóli fizetését és a visszamenőleges összeg pótlását kéri. A felső biztosítási hivatal az igényt helyesen találta indokoltnak. A semmis házasság már kezdettől fogva semmis és a vonatkozó ítélet csak azt állapítja meg, hogy a semmisség már a látszólagos házasság kezdetétől fennállott, tehát az igénylő új házasságát úgy kell tekinteni, mintha egyáltalán nem állott volna fenn. Nem forgott fenn tehát a fövényben meghatározott azon előfeltétele a végkielégítésnek, hogy igénylő újabb házasságot kössön, így tehát jogos azon igény, hogy járadéka újból és pedig visszamenőleg fizettessék. Az sem hozható fel joggal, hogy a járadékok részben elévültek, mert a Reichsversicherungs-Ordnung szerint négy évvel az esedékesség után évülnek el a járadékok, esedékes pedig az igény abban az időpontban, midőn a szolgáltatást az adósnak teljesíteni kell. Ha a jelen esetben az újabb házasságát kezdettől fogva semmisnek kell tekinteni, tehát az igénylő igénye sohasem szűnt meg, természetesen nem érvényesíthette az igénylő igényét mindaddig, míg a házasság semmissége bírói ítélettel meg nem állapíttatott. Ezen időpontig a panaszlott joggal tagadhatta volna meg, a formálisan fennálló házasságkötésre támaszkodva, a járadék fizetését. Ha tehát a járadék csupán a házaság semmisnek való kimondásával vált esedékessé, nem lehet elévülésről szó. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI!., Károly-körút 3. Részvénytöke : 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság, jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153 98. SZÁM A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF