Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

60 Munkásügyi Szemle azonnal bejelentendő. A beteg szállítására csak jól lemosható eszközök használ­hatók, használat után fertőtlenítendők. Ápolókul első sorban olyanok alkalmazandók, akik ilyen betegségen már átestek. A beteggel érintkező személyek három héten át orvosi felügyelet alatt tartandók. Tömeglakások ellenőrzendők, ha ily betegség ott előfordul, a lakók elkülö­nítve megfigyelendők. Vérhas a harctéren. Schmidt egyetemi tanár véleménye szerint a vérhas veszedelme a harctéren igen nagy. Egyes esetek a nyári hónapokban mindenütt előfordulnak azonban nem ismerik fel őket, ha súlyosabb tüneteket nem okoz­nak és ezek nem is válnak veszedelmesekké, míg a betegek ürüléküket ártal­matlan helyre ürítik és mig fehérnemüjöket tisztán tartják. Ez háborúban neve­zebben vihető keresztül, mint békében és ezért minden hasmenésesetet jelenteni kell az orvosnak. Az ürüléket és fehérneműt fertőtleníteni kell. Az orvosok és ápolók külön kötény és köpeny viselésével kell, hogy óvják magukat. A kezelés­nél első sorban a vérhasszérumot kell alkalmazni, még pedig lehetőleg korán. A betegeket nem szabad túlkorán a kezelésből elbocsátani, mert még 14 nap után is előfordulhat visszaesés és az ürülék még hosszabb ideig tartalmazza a bacil­lust. Utóbetegségképen gyakran lépnek fel az izületek megbetegedései. Fagyás megelőzése és kezelése. A fagyás megelőzésére vagy hogy a fagyott lábakat a hideg további káros hatásától megóvjuk, régi népies gyógy­szer a lábak enyvezése. Dr. Pribram bécsi orvos felhívja a figyelmet erre a szerre, tekintettel a sok fagyási esetre, amelyek száma a téli hadjáratban még nőni fog és amelyek szükségessé teszik egy egyszerű és a táborban könnyen alkalmaható szer használatát. Egy vászondarab (kapca) egyik oldalát vastagon bekenjük forró asztalosenyvvel és még melegen a láb, különösen pedig a lábujjak körül csavarjuk, a fölé húzzuk a cipőt és a láb hetekig maradhat ezen enyves borogatásban, anélkül, hogy ez a járást hátráltatná, mert a puha, a test hőmérsékleténél a felü­lethez simuló és alkalmazkodó enyv a láb mozgásaihoz igazodik. Eltávolításához elegendő egy meleg lábfürdő, amelyben az enyv könnyen oldódik. Különös gond­dal csavarjuk a vászondarabot az ujjak köré. A katona addig hordja ezt a kötést, míg a hidegnek ki van téve, vagy míg a kötést megújíthatja. Olyanok is, akik haj­lamosak a fagyásra, a mérsékelt hideget egyáltalában nem, az erős hideget pedig kevésbbé érzik, mint kötés nélkül. Ha a kötés dacára fagyás következnék be, úgy a kötést nem vesszük le, hanem a lábat a kötésben óvatosan masszáljuk és lassan melegítjük. A kötést nem kell előbb levenni, míg egy másikat nem lehet alkalmazni. Kötés nélkül fagyott tagot enyvkötéssel kezelünk, amelyet napokig nem változtatunk. Más előnye ennek a kötésnek még az, hogy a nedves cipőt le­húzhatjuk és változtathatjuk anélkül, hogy a fagyott láb dagadása folytán lehetet­lenné válna újra cipőt húzni. A halálokok megoszlása Poroszországban. Az egyes halálokok ellen folytatott küzdelem Poroszországban az utolsó két évben nem várt eredményeket hozott. A halálesetek száma az utolsó két évben, igen mérsékelt fokra csökkent, nevezetesen 1912-ben 672.228, 1913-ban pedig 656.011 haláleset történt. 1912. évre vonatkozólag már az egyes halálokokat megállapító adatok is rendelkezésünkre állanak. Ezekből kitűnik, hogy 1912. évben az előző évhez képest a tuberkulózis okozta halálesetek száma, 10.000 lakos után számítva, 15'12-ről 14'59-re csökkent, a tüdőgyuladásban elhunytak száma 13'68-róI 13'48-ra szállt le; hasonló csökkenés mutatkozik a következő halálokoknál is: veleszületett gyengeség és alkati hiba 11 -32-ről 10"55-re, légzőszervek megbetegedése 875-ről 8'69-re, roncsoló toroklob és torokgyík 2'54-ről 2'04-re. Az egyes betegségekben történt elhalálozások száma azonban még mindig jelentékeny. így pl. meghalt tuberkulózisban 59.911, tüdő­gyúladásban 55.367, hörghurutban 9.477, roncsoló toroklobban és torokgyíkban 8.367, kanyaróban 6.011, vörhenyben 4.290 egyén. Jelentékeny csökkenés mutat­kozik a vakbélgyúladás okozta halálesetek számában : 2.202 az előző évi 2.547-hez képest, amelyek negyedrésze az 1—15 éves korú egyénekre esik. Viszont a rák terjed, főleg a női nemnél; míg 1903-ban 21.258 esetben idézett elő halált, addig 1912-ben már 30.045 esetben. Száz elhunyt közül tíz év előtt 3 0, 1912-ben már 4"72 egyén halálának volt rákmegbetegedés az oka. A rákmegbetegedések számá­nak tartós és állandó emelkedése egyedül áll a modern betegségek történetében

Next

/
Thumbnails
Contents