Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

54 A svájci pénztárak idegen tágjai. A svájci pénztárakat a háború kitörése óta élénken foglalkoztatja azon tagjaik segélyezésének kérdése, akik idegen honosok lévén, hazájukba hadbavonultak. Ma már kialakult a pénztárak gyakorlata, amely oda irányul, hogy a hadbavonult külföldi honos háború esetén való megbetegedése vagy sérülése esetére támogatást nem kap, vannak pénztárak azonban, amelyek a hadbavonult Svájcban maradt családjának anélkül, hogy erre kötelezve volnának, valamelyes segélyt nyújtanak. A temetkezési segélyt, minthogy a pénztárak alapszabályai semmiféle külön rendelkezést nem tartalmaznak, a pénztárak kifizetik azon családtagoknak, akik Svájcban laknak. Felmerült ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy a hadbavonultak már hónapok óta a járulékot nem fizetik és így tagságuk megszűnt. Erre nézve a pénztárak gyakorlata elfogadta azt az álláspontot, hogy legfeljebb a hátralékos járulékok hozandók levonásba, de számos pénztár még ezen járulékok levonását nem eszközli. A svájci katonai biztosítás és a betegsegélyző pénztárak. Egv svájci munkás, aki a mozgósítás folytán bevonult, októberben szívgyöngeség miatt a katonai szolgálatból elbocsáttatott. Nem sokkal elbocsátása után orvossal vizsgáltatta meg magát, az orvos a katonai főorvoshoz tett jelentést, aki a beteg részére kórházi ápolást rendelt. A beteg azonban, aki a kórházi ápolástól félt és azt hitte, hogy otthon épp oly ápolásban részesülhet, továbbra is orvosi kezelésbe vétette magát. A pénztár a betegségi igazolványt kiállította és ennek alapján táppénzt folyósított, majd ezen táppénz megtérítése iránt a katonai hatósághoz fordult, az azonban elutasította azért, mert az illető azon felhívásnak, hogy kórházi ápolásnak vesse alá magát, nem tett eleget és a katonai hatóságot pedig nem kérte, hogy a kórházi ápolás helyett otthoni ápolást engedélyezzen. A katonai ellátás és a betegsegélyezés kérdései, amint ezen esetből is látszik, gyakran érintkeznek és így fokozott mérvben szükséges, hogy a pénztárak ügyeljenek arra, hogy olyan szolgáltatásokat ne teljesítsenek, amelyek a katonai kincstár részéről teljesíttetnek. MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. Nélkülözhetetlen tanoncok felmentése az iskolalátogatás kötelezettsége alól. A budapesti könyvkötő stb. ipartestület kezdeményezésére a műhelyben nélkülözhetetlen tanoncok iskolalátogatási kötelezettségének felfüggesztése érdekében az összes budapesti ipartestületek közös akciót indítottak és közös memorandummal fordultak a közoktatásügyi miniszterhez. Ebben a tárgyban a miniszter a következő rendeletet adta ki: »A jelenlegi háborús viszonyok között szükségesnek találtam az ipar- és kereskedelem lehető zavartalan lebonyolítása érdekében intézkedni, hogy az ipari és kereskedőtanoncok közül az iskolábajárás kötelezettsége alól részben vagy egészben felmentessenek azok, akik az üzemben vagy műhelyben ezen időre is nélkülözhetetleneknek bizonyultak. Azért a kereskedelmi magyar királyi miniszter úrral egyetértőleg elrendelem, hogy felmenthetők a mester vagy munkaadó, illetőleg helyettes megkeresésére mindazok az iparos- és kereskedőtanoncok, akik olyan üzemben vagy műhelyben dolgoznak, ahol katonai szállításokkal vannak igénybevéve vagy amelyeknek tulajdonosa, vezetője vagy a segédek nagyrésze katonai szolgálatra behivatott. A kivételes helyzetre való tekintettel felhatalmazom az illető iparos- és kereskedőtanonciskola igazgatóját, hogy ezen felmentést a méltánylandó esetekben saját hatáskörében adja meg. Az iparhatóság vagy a kerületi királyi iparfelügyelő felhívására azonban a felmentés feltétlenül megadandó. Ez a kivételes intézkedés csak a háború tartamára bír érvénnyel.« Háborús szociálpolitikai intézkedések Ausztriában. Az osztrák kormány a háború kitörése óta számos szociálpolitikai vonatkozású rendeletet bocsátott ki. A kereskedelemügyi miniszter augusztus 31-ki rendelete a túlóraengedélyezések korlátozását rendeli el s meghagyja, hogy mindenütt inkább új munkásokat állítsanak be az üzemek, a hadiszereket készítő üzemekben pedig hármas munkaszakban dolgozzanak. A vasárnapi munkaszünetet a háború kitörése után felfüggesztette a kormány, a nyomdaiparra később megszüntette a felfüggesztést. A szénbányászatra vonatkozólag egy császári rendelet a vasárnapi munkaszünetet és a bérfizetést illetőleg könnyítéseket engedélyezett, hogy a mozgósítás folytán megcsökkent tisztviselői és felügyelői létszám mellett is fennakadás nélkül legyenek az üzemek folytathatók. Ugyancsak könnyítéseket engedélyezett a kormány a