Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

Munkásügyi Szemle 51 A Budapesti Pénztár gőz- és kádfürdője. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár évről-évre igen nagy összegeket fizet ki az egyes fürdőknek a tagjai számára kiszolgáltatott fürdőkért. Az 1911 — 1913. években ez az összeg évi átlagban közel 170.000 koronát tett ki. Hogy a pénztárnak ezen a téren mutatkozó kiadásaiban megtakarításokat eszközölhessen, egyben pedig tagjainak fürdőszükségletét a legcélszerűbben elláthassa, a pénztár igazgatósága utolsó ülésén megbízta az elnökséget, hogy a pénztár székházában már műkö­désben levő vízgyógyintézettel kapcsolatban gőz- és kádfürdő mielőbbi létesítése iránt tegye meg a szükséges előkészületeket. Az osztrák-magyar hadseregben eltöltött idő beszámítása. A Mun­kásügyi Szemle műit számában ismertettük a német szövetségtanácsnak 1914. évi november hó 26-iki rendeletét, amely megállapítja, hogy a Reichsversicherungs­ordnung bizonyos szakaszaiban a rokkantbiztositás tekintetében megállapított várakozási időbe beszámíttatik azonjszolgálati idő, amely a jelenlegi háború alatt az osztrák-magyar hadsereg szolgálatában töltetik el. Az osztrák belügyminisztérium hivatalos lapja ezen rendelet közlése kapcsán a rendelet jelentőségét illetőleg a következőket jegyzi meg: A német Reichsversicherungsordnung 1280. §-a megállapítja, hogy a jogosultság (rokkant-, aggkori vagy hátramaradottak) a járadékra megszűnik, hogy ha a tagsági jegy • iállítá­sának időpontjától számított két éven belül 20 heti járuléknál kevesebb fizettetik a biztosítási kötelezettség vagy a továbbjogosultság alapján. Az 1281. §. szerint járulékheteknek tekintetik a katonai szolgálat és betegség ideje, aminek az a következménye, hogy a járulékok fizetésének megszakítása a katonai szolgálat alatt (a német hadseregben vagy a német hadi tengerészetben) nem vonja maga után az igények megszűntét. A most említett katonai szolgálatban töltött idő járulékheteknek tekintetik, anélkül, hogy a járulékok fizetendők volnának e he­tekre. A német szövetségtanács az osztrák-magyar katonai szolgálatban töl­tött időt, a német hadseregben töltött szolgálattal egyenlőnek tekinti, ami azon osztrák állampolgárok szempontjából, akik a háború kitörése előtt Németor­szágban mint munkások és alkalmazottak foglalkoztatva voltak és nálunk hivattak be katonai szolgálatra, rendkívül nagyjelentőségű. Nemcsak hogy megakadályozza az igények megszűntét a járulékok fizetésének hosszabb szünete folytán, hanem az osztrák-magyar katonai szolgálat az igényjogosultságok emelkedését is jelenti A katonai szolgálat alatt megrokkantak vagy elhaltak hozzátartozói igényt nyer­nek a rokkant- vagy hátramaradottak járadékára, amennyiben törvényes korláto­zások nem akadályozzák meg ezen járadékok élvezését a németbirodalom határain kívül való tartózkodás alatt. Tanácsok a háború idejére. A német Népjóléti Központ ez alatt a cím alatt figyelmeztető felhívást bocsátott ki, amelyet a pénztáraknak kiosztás céljaira rendelkezésre bocsátott. A pénztárak érdekeit szolgálja a felhívásnak minél széle­sebb körben való elterjesztése, mert a felhívás a lakosság élelmezésének kérdésé­vel foglalkozik és a pénztárak viszonyait nagy mérvben befolyásolja a tagjaik élel­mezése. Igaz, hogy a felhívás némely szabálya csak a jobbmódú lakosságra vonatkozik ; igy azon intelmei, hogy a hús és vaj használata mérsékelendő, hiszen a betegség esetére biztosított lakosság legnagyobb részénél a viszonyok ezen élelmiszerek használatát amúgy is a minimumra korlátozták. A figyelmeztetés azon javaslata, hogy e helyett nagyobb mérvben tej és jól elkészített főzelék fogyasz­tassék, ezen élelmiszerek drágaságánál fogva nagyon nehezen fog követésre találni. A Derufsgenossenschaftok és a háború. A háború a Derufsgenossen­schaftok anyagi helyzetére rendkívül kedvezőtlen befolyást gyakorolt és bár az 1914. évi számadások még nincsenek lezárva, már ma meg lehet állapítani, hogy a kiadási tételek magasabbak, a bevétel alapjául szolgáló bérösszegek pedig ala­csonyabbak, mint a mult évben. Ennek természetes következménye a bérösszeg ezer márkájára eső járulék emelkedése. Ezen járulékemelkedés még kedvező gazda­sági időkben sem kívánatos, a jelenlegi abnormális időkben azonban, midőn számos biztosításra köfelezett munkaadó képtelen arra, hogy a reá eső járulékokat egészben vagy részben fizesse és ilyképen a következő évben azon munkaadókra hárul a hiányok pótlása, kik szolgáltatóképesek, még kevésbbé óhajtandó.A háború által teremtett súlyos helyzet javítására irányuló eszközök tárgyában a birodalmi bizto­sítási hivatal dr. Kaufmann elnöklete alatt a Berufsgenossenschaftok képviselőivel megbeszélést tartott. A megbeszélésen kifejezésre ju'.ott, hogy a hivatal mindent

Next

/
Thumbnails
Contents