Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

52 Munkásügyi Szemle el kivan követni, hogy a Berufsgenossenschaftokban szervezett ipari és kereskedelmi érdekeltség súlyos helyzetén könnyítsen. Kilátásba helyezte, hogy azok a Berufsgenossenschaftok, amelyek ezt javasolják, a tartalékalapra szolgáló kivetés alól mentesítessenek. Megállapíttatott az is, hogy a Reichsversicherungsordnung 712. §-a alapján nem szükséges a hivatal jóváhagyása ahhoz, hogy a hiányzó járulékot egyelőre a tartalékokból fedezzék. Egyéb tekintetben is a hivatal megfontolás tárgyává teszi, hogy minő könnyítéseket engedélyezhet a törvény keretén belül a Berufsgenossenschaf toknak. A pénztárak megállapodása a Berufsgenossenschaftokkal. A német helyi pénztárak főszövetsége közli, hogy 1914. december 31-ikével felbontatott a pénztárak és a Berufsgenossenschaftok között létrejött megállapodás. Minthogy az új megállapodás létesítése tárgyában megbeszélések folynak, a szövetség felhívja a pénztárakat, hogy ezen tárgyalások befejezéséig az eddigi eljárás szerint járjanak el. A pénztárak főszövetsége a pénztárakhoz kérdést intézett, hogy a Berufsgenossenschaftokkal létesített megállapodás anyagi eredményei tekintetében tájékozódást szerezzen. E tájékozódás szerint megállapítható, hogy a pénztárakra a létesített megállapodás az összes eredményt figyelembe véve, a Reichsversicherungsordnungs rendelkezéseihez képest nem volt anyagilag kedvező. A körkérdések eredményéről a birodalmi biztosítási hivatalnak jelentés tétetik és ehhez képest a pénztárak főszövetsége reméli, hogy a hivatal megfelelő befolyást tud gyakorolni a Berufsgenossenschaftokra a megállapodásoknak a pénztár érdekeinek megfelelő létesítése iránt. A porosz kereskedelemügyi miniszter a háziipari biztosításról. A német kivételes törvény a munkásbiztosításról tudvalevőleg a háziipari munkások biztosítását általában hatályon kivül helyezte. A porosz kereskedelemügyi miniszter már 1914. augusztus 3-án rendeletet adott ki, amely azt célozza, hogy ott, ahol a Reichsversicherungsordnung 188. §-ának megfelelő alapszabályszerü rendelkezések beváltak, tartassék fenn a háziiparosok biztosítása. A szükségtörvény azonban megadja a módot arra, hogy alapszabályszerű rendelkezéssel még ma is részesíthetők legyenek a háziiparosok a betegsegélyezés előnyeiben. A miniszter felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy a szükségtörvény ezen rendelkezéseit lehetőleg vigyék át az életbe és ha szükséges, a régebbi alapszabályszerű rendelkezéseket a viszonyokhoz képest módosítsák. Ortskrankenkassék értekezlete. A háziipari munkások biztosítása ügyének megbeszélésére 1915. február 8-ára Berlinben értekezletet hívott össze a németországi Ortskrankenkassék főszövetsége, amelyen a háziipari biztosítás alapszabálytervezete fog beható megbeszélés tárgyává tétetni. Ezenkívül a Reichsversicherungsordnung 171. §-a alapján a helyi pénztárak károsítását a biztosítási kötelezettségek alól való felmentéssel és a Reichsversicherungsordnung 518. §-a alapján kiadott szövetségtanácsi rendeletét is tárgyalják. A német helyi pénztárak háborús intézkedései. Az Ortskrankenkasse február hó 1-i száma néhány helyi betegsegélyző pénztárnak háborús intézkedéseiről érdekes összeállítást közöl: A spandaui pénztár 1914. évi szeptember hó 27-iki határozatával ismét életbe léptette a magasabb szolgáltatásokat és az alacsonyabb járulékokat. Ezt a határozatot a hivatal jóváhagyta. A breslaui mechanikusok, optikusok, stb. pénztára elhatározta, hogy 1915. évi január hó 1-től a táppénzt 60°/Ü erejéig fizeti vasárnap és ünnepnapokra is és a temetkezési segélyt az alapbér harmincszorosában állapítja meg. A pénztár azon határozata, hogy 70°/o fizettessék táppénz fejében, a megbetegedés első napjától és temetkezési segély fejében az alapbér negyvenszerese, nem hagyatott jóvá, tekintettel azon anyagi szükségletekre, amelyeket az újabban megállapított szülési segély igényel. A düsseldorfi pénztár 1915. évi január hó 1-től a szükségtörvény által megszüntetett többletszolgáltatásokat ismét életbe léptette, a vasárnapra eső táppénzek kivételével. A sonderslebeni pénztár tagjai hozzátartozóinak ismét megadja a családi segélyt. A bambergi pénztár az összes hadbavonultaknak megengedte a továbbfizetést és egyszersmind elhatározta, hogy az utánfizetendő járulékok tekintetében a legmesszebb menő méltányosságot fogja gyakorolni. A stvassburgi pénztár határozata szerint 1915. évi január hó 1-től az összes, a pénztárnál biztosítva volt hadbavonultak újból tagokként vezettetnek, ha ezt e határozat közlésétől