Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

4S Munkásügyf Szemle A biztosítási díjak befizetésében körülbelül ugyanily arányú csökkenés állott be a gazdasági cselédek kötelező biztosításánál. Hiszen a gazdasági cselédek közül nemcsak az állandó éves cselédek vonultak nagy számban hadba, hanem olyanok is, akik más években a szorgos munkák idején évközben szoktak hónapos cselédekül (summásokul stb.) elszegődni. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a törvény értelmében a bevonult rendes tagoknak a katonai szolgálat alatt tagsági díjat fizetniök nem kell, elmondhatjuk, hogy a háború óta az intézmény összes biztosítási ágainál együttvéve legalább is a fentebb kimutatott 17°/o-os csökkenés állott be, nemcsak a biztosítottak számában, hanem a biztosítási díjak összegében is. Ezzel szemben az Országos Gazdasági Munkáspénztár segélyezési kiadásai az 1914. évben az előző évhez képest mindössze 2°/°-kal szállottak alábbHogy a segélyezési kiadások a biztosítottak számának tetemes megfogyatkozása dacára alig csökkentek, annak megvilágítására, úgy véljük, elégséges, ha példaként utalunk arra, hogy a hadiállapot tartamára a cséplési munkánál a képesített gépkezelő alkalmazására vonatkozó kötelesség kormányrendelettel felfüggeszteteít. Tehát a mult évi cséplésnél sok olyan baleset következett be, amely ezen munka vezetésénél a szakértelem hiányának rovására írható. Mindazonáltal az Országos Gazdasági Munkáspénztár a mult évet is minden anyagi baj nélkül zárta le. A kötelező biztosításnál ez évben sem volt vesztesége. Annak bevételei elégségesek voltak nemcsak az év folyamán kifizetett segélyekre, s a rokkantak díjtartalékának megalkotására, hanem úgy, mint az azelőtti években, most is fedezték az egész intézménynek gondos takarékossággal valóban a legcsekélyebbre szorított összes igazgatási költségeit. Az intézmény igazgatása a háború alatt is teljes pontossággal működött, ami azért felemlítésre méltó, mert az összesen 30-at kitevő tisztviselői létszámából a háború óta annak éppen felét nélkülözni kénytelen. Az eddigelé évi 200.000 koronában megszabott állami hozzájáruláshoz az intézmény ebben az évben sem nyúlt hozzá, hanem miként azt 14 évi fennállása óta évről-évre, kamatos kamataival félrerakta, ebben az évben is hiánytalanul hozzácsatolta a nyugdíjra biztosított tagok nyugdíjának megpótlására alkotott tartaléktőkéihez. Ilyenformán a tartalékgyüjtésnél ebben az évben is feljegyzésre méltó eredményt ért el, mert tartalékaihoz azok kamatjövedelméből, továbbá az állami hozzájárulásból és a nyugdíjra biztosított tagok befizetéseiből több mint 800.000 koronát csatolt hozzá, miáltal az 1914. év végén készpénzben és értékpapírokban meglévő vagyona, dacára az értékpapíroknál szenvedett mintegy V4 milliónyi árfolyamveszteségnek, már közel 10 millió koronát tett ki. Ez összegből 1 milliót helyezett el hadikölcsön kötvényekbe. A kerületi pénztárak hatályosabb ellenőrzése. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 785/915. szám alatt rendeletet adott ki, amelyben a kerületi pénztárakat havonkénti adatszolgáltatásra kötelezi a Hivatal által megállapított kérdőívek pontos kitöltésével. A rendelet szerint »a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal a háború kitörése óta közvetlen intézkedésekkel és sok helyen, ahol ez különösen szükségesnek mutatkozott, helyszini eljárással igyekezett a pénztárakat azokon a nehézségeken túlsegíteni, amelyeket a háború okozott. Ebben az eljárásában a Hivatal azt a célt tartotta szem előtt, hogy a pénztárak fizetőképességét és segélyezési szolgáltatását a háború egész tartama alatt biztosítsa, első sorban a pénztári tagok és azok hozzátartozóinak érdekében, akik a háború folytán megnehezedett életviszonyok között a munkásbiztosítás szolgáltatásait és támogatását nem nélkülözhetik, de másodsorban azért is, hogy a munkásbiztosító intézményünk kiállhassa azt az erőpróbát, amely elé a háború állította