Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

Munkásügyi Szemle 49 és igazolva a viszonyokhoz való alkalmazkodási képességet, ezzel, valamint a legnehezebb gazdasági viszonyok között sem szünetelő közhasznú tevékenységével növelje, gyarapítsa azt az erkölcsi tőkét, amely jövő fönnállásának és fejlődésének alapjául fog szolgálni. A pénztárak fizetőképességének föntartását több helyen megnehezíti az, hogy a pénztárak a háborút megelőzőleg általában semmi tartalékot nem gyűjtöttek, sőt sokan közülök rendszeresen, éveken át túl is lépték azokat a pénzügyi kereteket, amelyeket tényleges jövedelmeik alapján a kiadások mértéke tekintetében megszabniok és megtartaniok kellett volna, úgy hogy ennek következtében a háború kitörésekor jelentékeny függő tartozásaik voltak. Ezeknek a függő tartozásoknak törlesztésével bizonytalan ideig várni nem lehet, mert a függő tartozások nagy része a segély szolgáltatása teljesítéséből eredt s így a tartozások törlesztésének elmulasztása más irányban megdrágíthatná vagy egyébként hátrányosan befolyásolhatná a pénztárak segélyszolgáltatását. Nem elég tehát, ha a pénztárak ma folyó kiadásaik és szükségleteik fedezetéről gondoskodnak, hanem elengedhetlenül szükséges a pénzügyi helyzet rosszabbodása dacára is, hogy tartozásaikat törlesszék. Ebben a helyzetben a pénztárak csak egy módon felelhetnek meg kötelességeiknek, csak egy módon őrizhetik meg fizetőképességüket, úgy hogy ha kiadásaikban, különösen pedig a kezelési kiadásokban a legmesszebbmenő takarékossággal járnak el és úgy osztják be ; zükségleteiket, hogy eleget tegyenek minden irányban törvényszerű és vállalt kötelezettségeiknek, azonban kiadásaikban okvetlenül a folyó bevételek által megszabott korlatokon belül maradjanak. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal ebben az irányban már megadta az utasításokat ott, ahol az szükségesnek mutatkozott és meg fogja adni a jövőben is, ha a pénztárak pénzügyi viszonyai az állami felügyeleti hatóság intézkedését és beavatkozását szükségessé fogják tenni. A Hivatal tehát itt a kérdésnek erre a részére nem terjeszkedik ki, miután e körrendeletének egyedüli tárgya a kerületi munkásbiztosító pénztárak olyan havi adatszolgáltatásának a bevezetése, amely lehetővé teszi azt, hogy a Hivatal a pénztárak gazdálkodását és pénzügyi viszonyait a háború egész tartama alatt, illetőleg a pénztárak normális helyzetének helyreálltáig közvetlenül gyorsan és állandóan beható ellenőrzés alatt tartsa.« A rendelet ezután utal a Hivatal által elkészített »Havi ielentés* mintára, amelyet visszamenőleg 1914. június—decemberi időszakról s ezentúl minden hónapról kell a pénztáraknak felterjeszteniök. Végül »a Hivatal nyomatékosan figyelmezteti a pénztárakat az elrendelt havi adatszolgáltatás igen nagy fontosságára, amely nemcsak azt a célt szolgálja, hogy minden egyes pénztár megtalálja az állami felügyeleti hatóság támogatásával esetleges pénzügyi zavaraiból a kibontakozást, hanem azt az egyetemes célt is, hogy az összes kerületi pénztárak havi adatainak egybevetése alapján megtalálhatók legyenek azok a módozatok is, amelyekkel munkásbiztosító intézményünk abba a helyzetbe is hozható, hogy a jogos várakozásoknak a mai rendkívüli viszonyok között is megfeleljen.« A hadügyminisztérium hatáskörébe tartozó üzemek balesetbiztosítási kötelezettsége tárgyában az Országos Pénztár 570/915. sz. alatt körrendeletet bocsátott ki, s ebben a kerületi pénztárakat felhívja, hogy állapítsák meg, hogy a pénztár területén mely balesetbiztosításra kötelezett közös katonai üzemek vannak, s azokról az üzemi bejelentőlapokat szerezze be. A tejszövetkezetek alkalmazottai biztosítási kötelezettségének kérdése körül a keresk. miniszter 51.289/913. sz. határozata igen sok zavarra és félreértésre adott okot, míg végre a szekszárdi kerületi munkásbiztosító pénztár előterjesztésére a keresk. miniszter a fenti határozat magyarázataképen a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal útján közölte a nevezett pénztárral, hogy a biztosítási kötelezettség alól mentesített tejszövetkezetek alatt azok az egyesületek értendők, amelyek akként alakultak, hogy a gazdák és birtokosok a saját gazdaságukban termelt tej közös feldolgozása és értékesítése végett összeállottak. Ellenben azok a magánosok, részvénytársaságok vagy éppen szövetkezetek, amelyek a tejtermeléssel, annak feldolgozásával és értékesítésével üzletszerüleg foglalkoznak, nem vonhatók a biztosítási kötelezettség alól mentesített tejszövetkezetek fogalma alá, illetve ezekre a keresk. miniszter 51.289/1913. sz. határozata nem vonatkozik. Kórházi ápolási költség. A közigazgatási bíróság 9.600/913. sz. ítélete szerint, ha a kórházi ápolásban részesült baleseti sérültnek sérülése nem üzemi,