Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 2. szám - A háború hatása a gazdasági munkások biztosítására

47 Felvett Felvett Vármegye : tagok Vármegye: tagok száma : száma : Háromszék ~ ... 205 Szabolcs 463 Heves 288 Szatmár 793 Hont 180 Szeben 125 Hunyad ... 224 Szepes 112 Jász-Nagy-Kún-Szolnok ... ... 674 Szilágy ... ... 234 Kisküküllő 84 Szolnok-Doboka 174 Kolozs 290 Temes .. 125 Komárom 1.243 Tolna — 541 Krassó-Szörény ... .;. 249 Torda-Aranyos — - - — 111 Liptó — 158 Torontál 715 Máramaros — — — 93 Trencsén — — — — — 228 Maros-Torda — — - — 560 Turócz — — 214 Mosón 297 Udvarhely 402 Nagyküküllő 133 Ugocsa — - — — 11 Nógrád — 465 Ung 16 Nyitra- 1.302 Vas 353 Pest-Pilis Solt-Kiskun 2.090 Veszprém 241 Pozsony 246 Zala 392 Sáros — — — — 59 Zemplén „ — — ... 92 Somogy — — — 1.146 Zólyom — 296 Sopron -' 1.019 Igaz, hogy a tagok számában a többi vármegyét messze felülmúló Csanád és Pest, s ezeken kívül Komárom vármegyékben, a különben is nagyobb számban jelentkezett egyes belépó' tagok arányát tetemesen megjavították az ottani állami birtokokon nyugdíjra biztosított gazdasági cselédek, hogy továbbá Nyitra vármegyében van a holicsi cs. és kir. uradalom, Sopron vármegyében .pedig az Esterházy hercegi uradalmak feküsznek, amelyek szintén az összes gazdasági cselédjeiket biztosították, de már Somogy és Bácsbodrog vármegyék, amelyek a kimutatásban szintén ezerén felüli taglétszámmal szerepelnek, éppen úgy, mint a többi vármegyék területén kimutatott tagok, túlnyomó részben a saját elhatározásukból egyenkint beiratkozott földmívesek sorából kerültek ki. Azt a körülményt, hogy az önkéntes nyugdíjbiztosításba legtöbb tag a magyar lakta vidékekről iratkozott be, ezen kimutatás adatai is megerősítik. Fájdalom, a háború kitörése súlyos döfés volt e szépen megindult mozgalomra, ha nem is halálos. Mert bár a háború kitörése óta nem is ezrekről, hanem csak százakról beszélhetünk, akik a földmívesek nyugdíjbiztosításába beiratkoztak, minden esetre megnyugtató, hogy a háború óta 49 vármegyéből történt beiratkozás, ami. jogos reményt nyújt arra, hogy majdan a győzelmes béke bekövetkezése után a mozgalom ismét újult erővel fog életre kelni. A háborúnak azonban nemcsak a földmívesek nyugdíjbiztosítására, hanem a gazdasági munkások és cselédek kötelező biztosítására is megvolt a visszahatása. Ez a visszahatás legszembeötlőbben a cséplőgépmunkások kötelező biztosításának eredményéből tűnik ki. Míg ugyanis az 1913. év nyarán 18.541 cséplőgépet jelentettek be a mellette alkalmazott munkások biztosítása céljából, addig az 1914. év nyarán csak 15.328 cséplőgépet, ami tehát a kötelező biztosításnak ennél az ágánál úgy a biztosítottak számában, mint a befizetett biztosítási díjakban l7°/o-os csökkenést jelent. Úgy látszik a háború a harctérre szólított sok cséplőgéptulajdonost, akiknek hozzátartozói nem tudták üzembe helyezni a gépet, vidékenkint pedig nemcsak a rosszabb termés, hanem a munkáshiány miatt is kevesebb géppel csépeltek. Ez viszont azt eredményezte, hogy az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak a nála fennálló átalánybiztosítási rendszer folytán ugyanazon díjért hosszabb ideig kellett ugyanazon cséplőgépüzem biztosításának rizikóját viselni.