Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

32 MUNKAVISZONY. Szolgálati helynek ellenség betörése folytán való elhagyása. A wieni iparbíróság Ítélete, ítélet: A bíróság a panasznak helyt ad. Indokolás: X, aki panaszlott czernowitzi serfőzdéjében helyettes igazgató volt, Czernowitzot a cég külön engedélye nélkül elhagyta, midőn azt kiürítették és a panasz benyújtásáig nem tért Czernowitzba vissza. A panaszos előadja, hogy családját helyezte biztonságba, majd megbetegedett és orvosa megtiltotta a visszatérést, később pedig nem térhetett már Czernowitzba vissza. Tartózkodása Czernowitzban nem szükséges, mert a serfőzde üzemét beszüntette, az eladások eszközlése pedig nem az ő ügykörébe tartozik, hanem más tisztviselőjébe. Álláspontja szerint nem lehet eljárása ok elbocsátásra és így illetményeit jogosan helyezi követelésbe. Az iparbíróság panaszos álláspontját magáévá tette. A panaszos Czernowitz számos egyéb lakójával együtt az oroszok betörésétől való félelmében hagyta el Czernowitzot. Eljárása nem tekinthető azonnali elbocsátásra alapnak, mert a törvény nem követeli a kereskedelmi alkalmazottól, mint a társaság mondja azt, hogy »helyén mint katona kitartson«, hanem csak azt emeli ki, hogy az állását jogszerű akadályoztatás nélkül nem hagyhatja el. A törvényben van tehát megállapítva az, hogy lehetnek jogszerű akadályozó okok. Ezen okok között nemcsak a betegség foglal helyet, hanem a család és saját személyes biztonsága érdekében követett eljárás is, különösen akkor, midőn az eljárás a saját munkaerő állandó megtartása érdekeben szükséges, hiszen közérdek, hogy egy esetleges hősies póz folytán az alkalmazott vagy annak családja ne essék a társadalom terhére. Maga a panaszlott elismeri, hogy a panaszos az üzemnek 1914. augusztus 31-én történt beszüntetése óta nem fejthette ki a normális munkakörének megfelelő tevékenységet, tehát nem volt a szolgálat érdekében ottléte feltétlenül szükséges. Tehát ezen szempontból ott tartózkodása tényleg tulajdonképen póz lett volna. Ily viszonyok mellett a panaszos joggal hihette, hogy sokkal fontosabb az, hogy munkaerejét az üzem későbbi újbóli felvételére biztonságban tartsa, mint az, hogy a minimumra csökkent eladást vezesse. Ha azonban a munkaadó ellenkező nézeten volt, mindenesetre módjában lett volna alkalmazottját állásának újbóli elfoglalására felhívni, ezt azonban saját bevallása szerint nem tette. A bérlevonás nem eszközölhető katonai szolgálatra való jelentkezés miatt. A berlini iparbíróság ítélete, ítélet: Az iparbíróság a panasznak helyt ad. Indokolás : X. panaszos népfölkelőnek parancsnokságánál jelentkeznie kellett és ezért egy egész munkanapot mulasztott. A munkaadója ezért e napra eső órabérét levonásba hozta. Az iparbíróság ezen levonást jogtalannak tekinti. A polgári törvénykönyv (Bürgerliches-Gesetzbuch) 616. §-a szerint ugyanis nem veszti el a munkás igényét a munkabérre, hogy ha aránylag nem lényeges ideig, önhibáján kívül, a személyben rejlő ok miatt a szolgálattételben akadályozva van. Kétségtelen, hogy ezen eset forog fenn akkor is, ha a munkásnak, mint népfölkelőnek jelentkeznie kell. Az pedig, hogy ez a jelentkezés egy teljes napot vett igénybe, nem változtat azon, hogy ezen törvényes rendelkezés alkalmazható legyen, mert egy nap a körülmények figyelembevételével nem tekintendő lényeges időmulasztásnak. imrÁDM ÁLTALÁN0S BIZTOSÍTÓ Uf/üMfCf/l RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VII., Károly-körút 3. 9 Részvénytöke: 6,000.000 korona. KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF