Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

26 Munkásügyi Szemle tessék és a munkapiac célszerű szabályozásáról gondoskodás történjék. Az emlékirat többek között a helyi bérek megállapításával is foglalkozik. A helyi bérek rövid idő előtt állapíttattak meg 1914. január 1-től tartozó érvénynyel és a Reichsversicherungsordnung 151. §-a szerint ezen megállapítás érvénye 1914. december 31-ig terjed. Minthogy a jelenlegi háborús viszonyok folytán az azzal kapcsolatos gazdasági átalakulások figyelembevételével nem volna helyes az új megállapítás a háború folyamán, 1914. szeptember 4-én, a megállapítás hatálya 1915. december 31-ig meghosszabbíttatott. Ez a meghosszabbítás annál inkább szükséges volt, mert az illetékes hatóságok túlhalmozva vannak munkával, miért is nem fordíthattak volna a megállapításra, | fontosságához mért nagy figyelmet. Katonai parancsnokok szociálpolitikai intézkedései Németországban. A német katonai parancsnokok következetesen folytatják azt a szociálpolitikai szellemtől vezérelt munkát, amelyről lapunk két utóbbi számában már irtunk. A Kelet-Poroszországban levő csapatok parancsnoka például eltiltotta a pálinka árusítását, szigorú büntetést szabott meg a részegségre s Königsbergben elrendelte az italmérések este 6 órakor való zárását. A szeszes italok fogyasztása ellen irányuló intézkedéseknek nemcsak egészségügyi célzatuk van, hanem arra is szolgálnak, hogy a rozsból való pálinkafőzésnek elejét vegyék. Figyelemreméltó intézkedéseket tettek egyes katonai parancsnokságok, hogy a kisiparosoknak szövetkezés útján lehetővé tegyék a hadfelszerelési munkák vállalását. Ugyanekkor azonban a munkások részére is biztosították a megfelelő munkabért. Ilyenformán jutottak hadi szállításokhoz Berlinben a kisebb asztalosés bőrdíszműiparosok. A katonai hatóságok közreműködésével jöttek létre a nyerges- és kosárfonómunkások és munkaadók között a hadi munkákra vonatkozó bérmegállapodások. A berlini nyergesiparban a bérek ezáltal 20, majd később újabb 10 százalékkal emelkedtek. A katonai ruhaszállításoknál a katonai hatóságok megállapították az egyes darabok után fizetendő béreket olyképen, hogy a munkás rendszerint 70—75 százalékát kapja annak az összegnek, amit a ruházati hivatal a vállalkozó részére, mint munkabért megállapít. A katonai hatóságok azonban nemcsak megállapítják a béreket, de szigorúan megkövetelik a megállapodások betartását. A spandaui tüzérségi szertár például egy kosárfonómester elleni panasz alkalmából értesíti az illetőt, hogy ha nem fizeti a rendes béreket, megvonja tőle a további munkát. A kereskedelmi alkalmazottak elbocsátása és fizetésleszállítása ellen is közbeléptek több helyen a kerületi parancsnokok. A metzi várparancsnok a vasúti szállítás megvonásával fenyegette meg azokat a kereskedőket, akik alkalmazottaikat méltánytalan módon elbocsátják, vagy fizetéseiket kurtítják. A háborús állapotok és a munkaközvetítés. 1914 augusztus 6-án megalakíttatott a »Reichszentrale der Arbeitsnachweise«, a munkaközvetítés birodalmi központja, amelynek célja az, hogy az összes munkaközvetítő szövetségek és szervezetek között érintkezést teremtsen. Emellett érintkezést keres a közvetítéssel foglalkozó, illetve afölött felügyeletet gyakorló hatóságokra is. Ez a központ a birodalmi belügyi hivatal kebelében megkezdte munkáját augusztus 9-én és első feladatának tekintette, hogy a mezőgazdasági munkálatokat elvégezze, így 12.000 városi munkást helyezett el aratási munkálatokra és egyszersmind a városi munkásoknak mezőgazdasági célokra való alkalmazási feltételeit szabályozván, a városi munkásságnak a szomszédos területen való közreműködését mezőgazdasági munkáknál megkönnyítette. A központ az olasz munkaerőknek hazaszállításában közreműködött, valamiképen közreműködött az erődökből eltávolított lakosság elhelyezése tekintetében. Nagy nehézségekkel járt a Németországban munkálkodó orosz munkásoknak elosztása és foglalkoztatása, csatornaépítkezéseknél, mezőgazdasági munkálatoknál, téglagyáraknál stb. Ezenfelül fáradozott a központ abban az irányban, hogy alkalmas munkaerők közvetítése által egész üzemeket, egyes művek üzembentartását megkönynyítse. A mezőgazdasági kamaráknak a gőzekékhez és a cséplőgépek kiszolgálására megfelelő munkaerők állíttattak rendelkezésre. Különösen nagyfontosságú volt a bányákban, vasművekben, a cukorgyártásnál és a belhajózásnál szükséges munkások elhelyezése. Nagy tevékenységet fejtett ki a központ az erődítési munkálatok céljaira szükséges munkaerők közvetítése körül. Ezen munkások 3/s-e Berlinből és környékéről került ki, a többi a porosz tartományokból, Szászországból, a türingiai államokból, és Hamburgból. A katonai és tengeri hatóságok céljaira szükséges tanult munkások közvetítése is számos körre terjedt ki. Sok esetben