Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

25 járásbírósághoz teszi át; 2. az iparhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését a pénztár által nyújtandó biztosítéktól nem lehet függővé tenni. Vállalkozó, vagy alkalmazott. Amennyiben a téglamester saját felfogadott munkásaival dolgozik s az így előállított gyártmányból csak az lesz a téglagyár tulajdonosáé, amit ő az előre meghatározott árban átvesz, ebben az esetben a téglamester tevékenysége vállalkozás és nem szolgálat s az így szerződtetett téglamester önálló vállalkozó és nem alkalmazott. (Hatásköri D. 1914. 26. sz.) Végrehajtás elrendelése. A marosvásárhelyi kir. 'tábla 1914/14.250. sz. ítélete szerint az iparhatóságnak, illetőleg az ipartestület békéltető bizottságának az 1884 : XVIII. t.-c. 176. §-ában említett határozata alapján ingatlanra a végrehajtást minden esetben csak a kir. bíróság és csak akkor és annyiban rendelheti el, ha és amennyiben a végrehajtató igazolja, hogy az iparhatóság által foganatosított ingóvégrehajtás a megítélt követelésre fedezetet nem nyújtott. Kereskedők állami segélyezése. A jövedelemadóról szóló törvénynyel módot nyert a kormány arra, hogy ne csupán azokat segélyezzék, akiknek hozzátartozói hadbavonultak s akiknek támogatása az 1882. évi XI. t.-c. értelmében kötelező, hanem azokat is, akik a háború által más módon sujttattak és segélyezésre szorulnak. Ilyenek a kereskedők és iparosok, továbbá a kereskedelmi alkalmazottak, akik a háború következtében állásukat vesztették. Segítés módjának kidolgozása ügyében a miniszterelnök leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarákhoz s ebben felkéri azokat, hogy tegyék meg vonatkozó javaslataikat. Hadseregszállító gyárak alkalmazottai katonai felügyelet és fenyítő hatalom alatt. A cs. és kir. budapesti katonai parancsnokság Prás. No. 18.225/M. 1914. december hó 31 -érői kelt leirata értelmében a hadi szolgáltatási törvény rendelkezései alá helyezte azokat a gyári üzemeket, ahol a hadseregszállítások tekintetében erre szükség volt. Ennek következtében ezen gyárakban az összes tisztviselők és munkások a katonai büntető bíráskodásnak és a katonai fegyelmi fenyítő hatalomnak vannak alárendelve. Ezzel a védett gyárak intézménye Magyarországon meghonosult. A »Honi Ipar« a közleményhez a következő megjegyzéseket fűzi: »A hadügyminisztérium ezen intézkedése a mai viszonyok között kommentárra nem szorul; bizonyos, hogy nagyban hozzá fog járulni ahhoz is, hogy a hadseregszállító gyárakban a munkáshiány kérdése megoldást nyerjen.* A magunk részéről megértjük ugyan, hogy a hadvezetőség a hadsereg szempontjából fontos üzemek zavartalanságának biztosítására a szükség esetén a rendelkezésére álló hatalmi eszközöket is igénybe veszi, azonban szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy ezzel szemben a hadvezetőségre hárul az a feladat is, hogy az ily üzemekben foglalkoztatott alkalmazottak számára megfelelő fizetésről és kellő munkafeltételekről is gondoskodjék. Csakhogy éppen az utóbbi jogos kívánság az, amelynek teljesítését a hadvezetőség figyelmen kívül hagyja, holott külföldön egyenesen katonai érdekből nagy súlyt fektettek az ilyen kívánságok teljesítésére is. Miniszterek a szakegyesületeknél. Múlt év novemberében a német birodalmi s a porosz országos kormány több tagja, a minisztériumok képviselői, továbbá a birodalmi gyűlés s a porosz felsőház elnöke, Berlin város főpolgármestere s több képviselő meglátogatták a berlini szakszervezetek több intézményét, nevezetesen a szakszervezeti házat, a szakszervezetek központi bizottságának, a vas- és fémmunkás-szövetségnek s a famunkás-szövetségnek a hivatalos helyiségeit, valamint a fogyasztási szövetkezet központját. A látogatás célja az volt, hogy az illetők betekintést nyerjenek a munkásszervezetek működésébe s különösen, hogy személyesen meggyőződjenek, hogy a háború alatt milyen tevékenységet fejtenek ki a munkásmozgalom különböző szervei. A megtekintés után a porosz kereskedelemügyi miniszter s a birodalmi pénzügyi államtitkár megköszönték a kalauzolást s megelégedésüknek adtak kifejezést a látottak fölött. A birodalmi kancellár emlékirata a helyibérek megállapításáról. A birodalmi kancellár mult évi november 23-án a birodalmi gyűlés elé a háború folytán szükségessé vált gazdasági intézkedés tárgyában beadott emlékirata, amelyről ismételten megemlékeztünk, a munkanélküliség és munkaközvetítés kérdését a háború alatt érdekesen világítja meg. Az emlékirat szerint nagy fontosságú a munkásosztályra nézve, hogy a munkanélküliségnek lehetőleg vége vet-