Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

23 jelentéseket. Az eddigi jelentésekből nem állapítható meg, hogy történt-e valamely intézkedés a tagokra eső V3 rész fedezése tárgyában, mert hiszen saját anyagi eszközök ezen célra a lehető legritkábban fognak rendelkezésre állni, már pedig ezen intézkedéseknek hatályossága kizárólag attól függ, vájjon ezen '/3-rész fizetésre a község és a jótékonysági intézmények részéről megfelelő támogatás nyujtatik-e. A Derufsgenossenschaftok balesetbiztosítási járulékai. A munkaadók több oldalról a Berufsgenossenschaftok járulékaira nézve is szükségtörvény létesítését kívánják azzal az indokolással, hogy aggályos a fizetendő járulékok túlságos magassága. Az igazgatási költségek és egyéb kiadások ugyanis változatlanul maradtak, a tagok száma ezzel szemben lényegesen kevesbedett. Ez által — a munkaadói körök felfogása szerint — ha kellő időben intézkedés nem történik, aránytalanul magas összeg fog esni az egyes üzemekre, annál is inkább, minthogy a Berufsgenossenschaftok tartalékainak igénybevétele ellen törvényes akadályok szólnak. Ezen okok indokolják a körülményeknek megfelelő szükségtörvény alkotásának szükségességét. Mindenesetre kérdés tárgyává fog tétetni, hogy nem válnék-e lehetségessé, a rendkívüli körülményekre való tekintettel, a tartalékok igénybevétele ? A meglevő törvényes akadályok megfelelő törvény hozása által megszüntethetők lennének. Hajadonok járadékbiztosítása. Egy német biztosítótársaság új biztosítási ág gyanánt bevezette a hajadonok járadékbiztosítását. A biztosított — ha 37 éves koráig nem megy férjhez — a biztosítás alapján életjáradékban részesül. Biztosíthatók a leányok 12 éves korukig. A biztosítási díjak 20 éves korig fizetendők. MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY. A svájci új gyártörvény immár törvényerőre emelkedett, minthogy nem kértek ellene népszavazást. Az új törvény nem minden rendelkezésében jelent haladást, sőt egynémely rendelkezése visszaesést jelent a régi törvénynyel szemben. A sokat vitatott gyári bírságok az új törvény szerint is megengedtettek, sőt kevésbbé korlátozottak, mint a régi törvényben. A munkaviszony felmondása is új szabályozást nyert. A régi törvény szerint csak szombaton, vagy a bérfizetés napján lehet a munkaviszonyt felmondani, az új törvény szerint ez a rendelkezés bevehető a munkarendbe vagy a szerződésbe, de egyébként bármely napon fel lehet mondani a munkaviszonyt. Újítás a 14 napos próbaidő is, amelyen belül a munkaviszony mindkét részről bármikor felbontható, hacsak kollektív szerződés, vagy egyéb megállapodás másképp nem rendelkezik. A munkásnak saját hibáján kívüli balesete, betegsége és katonai szolgálata közben — 4 hét tartamán belül — a munkaadó részéről a munkaviszony fel nem bontható. A bérkifizetésre vonatkozó rendelkezéseknél javítást tapasztalhatunk. A régi törvény szerint meg volt engedve a havonkénti bérfizetés. Az új törvény a legkésőbb kéthetenkénti bérfizetést rendeli el. A kifizetést hétköznap a munkaidőn belül kell teljesíteni s csak kivételes esetekben szabad szombaton történni a kifizetésnek. A munkaviszony törvény- vagy szerződésellenes felbontása esetén a munkaadó 6 napi, a munkás 3 napi munkabért tartozik kártérítésül fizetni. Vitás esetekben a munkaadó a munkaviszony megszűnte után 10 napon belül adhat be panaszt a munkás ellen. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet szerződéssel megmásítani. Különórákért 25 százalékos pótlék fizetendő. Munkahelyért, világításért, tisztogatásért, szerszámok használatáért vagy hajtóerő szolgáltatásért a munkabérből levonást eszközölni nem szabad. Megmarad azonban továbbra is a kellékekért való levonás jogosultsága. A munkaviszonyból folyó peres ügyekben az eljárás ingyenes, az ügyvédi képviselet csak kivételes esetekben van megengedve. Jelentős javítás az új törvényben a kantonális békéltető bíróságok, (egyeztető hivatalok) létesítése. Eddig csak egyes kantonokban voltak ily hivatalok. Munkások és munkaadók által létesített békéltető bizottságokat a kantonok felruházhatnak a békéltető bíróságok hatáskörével. Az állami üzemek részére a szövetségtanács nevez ki egy »műhelybizottságot« amelynek felerészében a munkások bizalmiférfiaiból kell állania. Ez a bizottság bírálja felül a munkások panaszait, ha