Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám - Munkásvédő törvényhozás 1913-ban 1. [r.]

tYiunkásügyi Szemle 11 tartoznak a törvény hatálya alá a sütödék, a cukrászdák és tehenészetek. A törvény rendelkezéseket tartalmaz bizonyos üzemek bejelentési kötelezettségéről, az üzemek berendezéséről, a gépeknél való balesetelhárításról, a munkaidőről (főképpen a nők és fiatalkorú munkások munkaidejéről), a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetről, az alvállalkozókról és a bérbevett műhelyekről, az otthoni munkáról, az ipari felügyeletről, a munkatanácsról. Franciaországban az április 29-én kelt dekrétummal megújították és lényegükben változatlanul meghagyták azokat a rendelkezéseket, amelyek a heti munkaszüneti nap megadása alól való kivételekről szólanak. Május 17-én kelt az a dekrétum, amelylyel a közmunkaügyi minisztériumban a kereső munka problémájának tanulmányozására bizottságot szerveztek. — A bányaféregokozta betegség miatt megbetegedett bányamunkásoknak a bányatulajdonosok részéről való kártalanításáról szóló törvényes rendelkezések végrehajtásáról június 17-én bocsátottak ki rendeletet. — Június 17-én kelt a gyermekágyas nők foglalkoztatásáról és segélyezéséről szóló új törvény. Minden oly munkásnő, akin a terhesség láthatólag fölismerhető, fölmondás nélkül elhagyhatja a munkáját. A Jebetegedés előtt és után 8—8 egymásután következő héten a munkából való elmaradás nem lehet ok az elbocsátásra. Ipari és kereskedelmi üzemekben nem szabad nőket négy héttel lebetegedésük előtt foglalkoztatni. Minden bérmunkásnőnek lebetegedés esetén segélyre van igénye, amely a lebetegedés előtt és után nyolc hétig tarthat, föltéve, hogy a bérmunkásnő orvosi bizonyítványnyal igazolja, hogy munkáját egészségének veszélyeztetése nélkül nem folytathatja. A segélyt egészben, vagy részben naturáliákban lehet szolgáltatni. — Július 1-én oly rendeletet bocsátottak ki, amelylyel a »legfelső munkatanács« összetételét változtatták meg. A tanács tagjainak számát 72-ről 76-ra emelték föl. — Ugyancsak július 1-én kelt az a rendelet, amelylyel a közmunkaügyi minisztériumban oly bizottságot szerveztek, amelynek a föladata azoknak a föltételeknek tanulmányozása, amelyek szerint szociálpolitikai törvények végrehajtása körül orvosok közreműködésére van szükség és azoknak a rendszabályoknak a kutatása, amelyek ily törvényeknél a különböző érdekek megóvására alkalmasak. — Egy június 21-én kelt dekrétum eltiltja 14 évesnél fiatalabb fiúknak és 16 évesnél fiatalabb leányoknak árúházakon és árúüzleteken kivül levő árusító helyeken való foglalkoztatását; 14—16 éves fiúkat és 16—18 éves leányokat ilyen helyeken naponta csak hat óra hosszat, de egyfolytában két óránál nem hosszabb ideig szabad foglalkoztatni. Ha a hőmérséklet 0 foknál alább sülyed, úgyszintén este 8 óra után az ilyen árúsítóhelyeken nőket egyáltalán nem, a férfialkalmazottak közül is csak a 18 éveseknél idősebbeket szabad foglalkoztatni. Szeptember 22-én pedig oly rendelet jelent meg, amelyben megállapították, hogy mily óvórendszabályokat kell alkalmazni az idő viszontagságaival szemben azoknak a megvédésére, akiket az üzleti helyiségeken kivül levő árúsítóhelyeken foglalkoztatnak. — Július 10-én dekrétumot adtak ki azokban az üzemekben foglalkoztatott személyek biztonságának és egészségének megóvásáról, amely üzemekre a munkatörvény hatálya kiterjed- — Változtatás nélkül foglalták bele az 1913 június 30-án kelt új dekrétumba azokat az addig is érvényben volt rendelkezéseket, amelyek az iparilag foglalkoztatott nők és gyermekek éjjeli munkájára és munkaidejére vonatkozó határozmányok alól való kivételekről szólottak. — A munkásoknak rendelkezésére bocsátott hálóhelyek milyenségéről szóló, 1913 augusztus 20-án kelt dekrétum sem tér el lényegében az ugyané tárgyban 1904-ben kiadott rendelettől. — Október 1-én jobbára csekély jelentőségű módosítással tettek ismét közzé több korábbi rendeletet, amelyek különös óvó- és egészségi rendszabályokat tarta'maznak; ezek az ólomüzemekben, az ónedénygyártásnál, az állati szőrök földolgozásánál, a