Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1. szám

VI. évfolyam. Budapest, 1915. január. 1. szám. MONKÁSÖGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik rendszerint minden hó 10-én és 25-én, esetleg két szám együttesen. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Falk Miksa-u. 5. Telefon 93—99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. Háborús esztendő. A világháború öt hónapos tartama után köszöntött be az új esztendő. Súlyos viszonyok nehezednek az ország közéletére, sok gyász és csapás sújtja a családokat és bizakodó reménynyel ugyan, de aggodalomteljesen gondolunk arra, mit hoz az új esztendő. A nehéz megpróbáltatások e napjaiban a haza, a társadalom és önmagunk érdekében fokozott akaraterővel és áldozatkészséggel, de öntudatosan kell dolgoznunk a jövőért. A háború semmiféle kötelezettség alól nem ment fel bennünket, sőt újabb kötelességeket és feladatokat ró mindnyájunkra. Az ország jövője és boldogulása attól függ, hogy e kötelességeinket miképen teljesítjük. Az egyeseknek és osztályoknak különleges érdekei kell, hogy elnémuljanak s ezek helyett mindenkinek csak a közérdeket, az ország egyetemes érdekét szabad szolgálnia Az új esztendő új feladatokat rótt reánk is, akik szerény keretekben ugyan, de lelkesen szolgáltuk és kivánjuk szolgálni a szociálpolitikát. Azt a kérdést, vájjon a háború borzalmai közepette lehet-e, szabad-e szociálpolitikát csinálni, már eldöntötték. A Munkásügyi Szemle háborús közleményei eddig is rámutattak, hogy a hadviselés szempontjából mily fontos érdekek fűződnek a szociálpolitikához. Amikor tehát ezt szolgáljuk, nem különleges érdekeket propagálunk, nem osztályönzést ébresztünk s nem kiváltságokat kívánunk egyes néposztályoknak, hanem hitünk és meggyőződésünk szerint az ország érdekét és mindannyiunk boldogulását és jövőjét kívánjuk előmozdítani. A háború nem egyes osztályok sorsát dönti el. Nem kérünk külön kiváltságokat a dolgozó és a harcban legtöbbet áldozó néposztály számára, de kifejezést adunk annak a követelésnek, hogy a munkásság jogosulatlan kihasználásának kiváltsága is szűnjék meg. Ha valaha, úgy most van szükség szociális gondoskodásra. Most kötelessége az államnak és minden hatóságának, tehát a hadvezetőségnek is, gondoskodását mindenre kiterjeszteni. A háború következtében inség és nyomorúság senkit se sújtson; kell hogy minden köny letöröltessék, minden gyász vigaszt találjon. Csak így lehet elviselhetővé tenni a háború borzalmait, megelőzni a csüggedést s így lehet az egész népet a háború szolgálatába állítani. A hadi célokra dolgozó üzemekben lázas munka folyik. Válogatás és szakképzettség nélkül használnak fel minden jelentkező munkaerőt. Ha valamely gyár szükséges mennyiségű munkást nem kap. a hadvezetőség bocsátja