Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

190 Munkásügyi Szemle zásnak az 1907. évi XIX. t.-c meghozatalakor nem lehetett az a szándéka, hogy az évi 2.400 K-t meghaladó fizetésű alkalmazottak addig, amíg egészségesek és egyfelől keresetüket teljesen a maguk szükségleteire használhatják fel, másfelől pedig biztosított voltuk esetében járulékaikkal a pénztárnak segélyezési erőforrásához járulnának hozzá, a biztosítás köréből kintmaradjanak ; ellenben attól az időponttól kezdve vonassanak annak körébe, amely időponttól kezdve munkájukat ellátni már nem képesek, fizetésük egy részét kisegítőknek juttatni kénytelenek, a pénztárnak pedig már pusztán erőfogyasztóiként jöhetnek számításba. Ily körülmények között Gy. G.-nek tagsági jogosultsága nem volt megállapítható. BALESETBIZTOSÍTÁS. Bírói hatáskör a munkavállalót és utast ért balesetből folyó kártérítési igények iránti perekben. A budapesti kir. törvényszék bírái{ által 1915. évi március hó 22-én megtartott értekezletnek elvi jelentőségű megállapodásai. A munkavállalót a munkaadó érdekében végzett szolgálat közben, illetőleg az utast vasúti vagy másnemű fuvarozás és hajózás közben ért balesetekből származtatott kártérítési igényeket nem lehet szorosan a szolgálati szerződésből, illetőleg szállásadási, ellátási és fuvarozási jogviszonyból eredőknek tekinteni. Ebből következik, hogy az említett baleseti kártérítési igényeknek érvényesítése nem vonható a Pp. 1. §, 2. é) és g) pontjai alá. Vagyis az ily igények iránt indított perek nem a pertárgy értékére tekintet nélkül tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, hanem a Pp. 1. §. 1. pontja értelmében, ha a pertárgy értéke 2.500 koronát meg nem halad. A kártérítési kötelmen alapuló kérdéses baleseti kártérítési igényeket eltérő jogalapjuknál fogva a tartási vagy élelmezési követelést megállapító jogviszonyból eredő követeléseknek sem lehet minősíteni. Eszerint a baleseti kártalanítási követelések iránti perek tárgya értékének meghatározásánál (Pp. 6. §. 6. pontja) nem lehet a három évi tartási vagy élelmezési értéket alapul venni, hanem az egyéb járadékok és más időszakos szolgáltatások iránti perekre nézve előírt azt a számítási módot kell alkalmazni, amely szerint a pertárgy értékéül, ha jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszeresét kell venni. Ugyanebből az elvi álláspontból folyik, hogy a baleseti kártalanítási igények tárgyában hozott elsőbírósági ítéletek végrehajthatósága megítélésénél a Pp. 415. §-a 3. pontját, amely a tartási vagy élelmezési kötelezettségben marasztaló ítéletekre vonatkozik, nem lehet alkalmazni. Vendéglői üzemek balesetbiztosítási kötelezettsége. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. P. 298\5. számú ítélete. ítélet: A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal igénylő felebbezésének hely adva, igénylőnek állandó járadékot ítélt meg. Megokolás: F. P. kávéssegéd állandó járadékra jelentett be igényt azon az alapon, hogy H. J. vendéglős üzemében egy bontás közben eltört ásványvizes üveg bal kezének hüvelykujját megsértette és ez az újja megmerevedvén, munkaképességének egy részét elveszítette. A b ... i kerületi munkásbiztosító pénztár kiküldöttje a helyszínén eljárva, jelentette, hogy H. J. vendéglőjében semmiféle elemi erővel hajtott gép nincs; van ugyan néhány kézzel hajtható gép, de azok a Polgári Kör tulajdonát képezik. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Dalesetbiztosító Pénztár igazgatósága igénylőt járadék iránti követelésével elutasította azzal a megokolással, hogy H. J. vendéglős üzemében van ugyan egy 8—10 motorerővel hajtott gép, amely azonban csupán ventillátorokat hoz működésbe ; az ilyen ventillátorokat hajtó motorok pedig a balesetbiztosítási kötelezettség megállapítására alapot nem szolgáltatnak. Továbbá a munkaadó alkalmazottainak száma 14—15 s így üzeme a törvény 3. §-ának 3. pontja értelmében sem biztosításra kötelezett. Igénylő foglalkozása a kör összes helyiségeiben a felszolgálás és ezzel kapcsolatos teendők elvégzése volt; így lejárt az alagsorban elhelyezett konyhába és borpincébe, be- és kikapcsolta a ventillátorokat s kezelte az ételhordó-liftet. Az elsőbíróság igénylőt elutasította.