Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - Háború és munkásbiztosítás. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése

iWunkásügyi Szemle 155 Háború és munkásbiztosítás. — A Nemzetközi Munkásbizíosítás Magyarországi Egyesületének 1915. március hó 20-án tartott ülése. — Szterényi József elnök: Igen tisztelt uraim! Tisztelt teljes ülés! Az a kegyetlen és véres háború, amely végigpusztít Európán, szedve a maga rettenetes áldozatait, megakasztotta a mi munkánkat is, a békés fejlődésnek azt a munkáját, amelyet a munkásbiztosítás fejlesztése, hiányainak kiegészítése, a szükséges reformok előkészítése tekintetében folyamatba tettünk. Munkánk nem maradt el, csak megakadt. Megakadt addig, amíg a háború végzi el a maga feladatait, biztosítandó majdan egy békés korszaknak békés munkásságát. A háború ideje alatt azonban mégis foglalkozni kíván egyesületünk kötelességéhez híven azokkal a munkásbiztosítási kérdésekkel, amelyeket maga a háború vet fel. Mert hisz a kérdések egész sorozata, amelyek soha a munkásbiztosítás terén fel nem merültek, önmaguktól vetődtek fel a háború által, amely kérdéseknek kedvező vagy hibás megoldásától a háborúban levő államok egész munkásbiztosítási intézményei függnek. Kérdések, amelyekkel nekünk is, tisztelt uraim, magában a háborúban és a háború alatt kell foglalkoznunk, amikor élénken előttünk állanak a konkrét esetek, amelyekből magát az egész kérdés gerincét fel kell állítani és majdan annak tanulságait levonni. Ily kérdések lesznek azok, amelyeket ma ezen, a háború alatt első teljes ülésünkön egyrészt egyesületünk titkára, Kis Adolf igazgató úr tájékoztatólag ismertet velünk »A háború és a munkásbiztosítás« címén, másrészt egyesületünk buzgó tagja, dr. Sasvári úr azokat a jogkérdéseket, azokat a legfontosabb eseteket fogja velünk megismertetni, amelyek már eddig is a háború következtében, különösen Németországban, de nálunk is, felmerültek. Az előadásoknak ma csak meghallgatására szorítkozunk, az ünnepek utáni időre tartva fenn azt, hogy a felmerülő kérdéseket a magunk körében, szokásunkhoz híven, behatóan meg is vitassuk. Midőn tehát a tisztelt értekezletet a hosszú szünet után első ülésünkön tisztelettel üdvözlöm és mielőtt ülésünket megnyitnám, méltóztassék megengedni, hogy egyúttal hálás köszönetemet fejezzem ki a kereskedelemügyi államtitkár úr ő méltóságának, dr. Vargha Gyulának, közéletünk régi, kipróbált bajnokának, azért a figyelemért, hogy minket ezen ülésünkön szerencséltetett. Ezzel az ülést megnyitom. Háború és munkásbiztosítás. Kis Adolf: A munkásbíztositás a béke, a kultúra alkotása. Célja, hogy a munkásokat mindazoktól a károsodásoktól megvédje és mindazokat a bajokat orvosolja, amelyek az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság terén vagy általában a foglalkozási viszonyból kifolyólag érheti őket akár betegség, akár baleset, rokkantság, elaggottság vagy munkanélküliség esetén. Felmerül tehát a kérdés, hógy a háború, amely az egész gazdasági életet alapjaiban ingatja meg, minő hatással van a szociális biztosításra? A biztosítás szervei a háborúban miként képesek feladataikat teljesíteni? Minő kormányintézkedések, vagy maguknak a szerveknek minő intézkedései váltak és válnak szükségessé, hogy teljesítőképességüket fentarthassák; mily jogkérdések merülnek fel a háborúval kapcsolatosan a biztosítás szervei és a jogukat kereső tagok között ? Minő vonatkozása van a munkás-