Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

Munkásügyi Szemle 149 ^munkást foglalkoztatnak. Augusztusban ez üzemek munkásainak több mint kétharmada volt — a miniszteri jelentés szerint — munka nélkül. Hogy hányan vonultak be, arról a jelentés nem szól. Augusztus óta a helyzet megváltozott. -A folyó év elejére — a bevonultak levonásával — 20 százalékra lehetett becsülni a munkanélküliek számának az emelkedését. Ennél megbízhatóbb adatokat nyerünk azonban a munkanélküliség terjedelméről, ha a segélyezésekről rendelkezésre álló számokat vesszük alapul. Párisban a háború kitörése óta a város segélyezi a munkanélkülieket, amihez az állam egyharmadrésszel hozzájárul. A segély összege 1 '25 frank naponta s minden 16 éven aluli gyermek után külön 0"50 frank. December 31-én ezen segélyben 243.932 felnőtt egyén részesült, bele nem számítva a hadbavonultak nejeit, akik, ha munka nélkül vannak is, csak a hadi segélyt kapják. A munkanélküliek számát eszerint tehát kereken 300.000-re becsülhetjük Párisban. A 243.932 segélyezett közül 111.507 volt férfi és 132.425 nő. Foglalkozás szerint a nők közül volt 15.966 kereskedelmi alkalmazott, 37.234 házi cseléd, 44.728 szabó- és divatárúsnő. Hogy mily súlyos gazdasági károkat okoz a háború Franciaországban, azt a külkereskedelmi statisztika adatai bizonyítják legjobban. Eszerint a háború első öt hónapjában a bevitel 2.072 millióval, azaz 623 százalékkal, a kivitel 2.055 millióval, azaz 67 3 százalékkal csökkent. Az ipari nyersanyagok bevitelénél a csökkenés 70'3, az ipari készítmények kivitelénél pedig 65 százalék. Újabb munkásvédelmi törvények Portugáliában. A maximális munkaidőről rendelkező, f. évi január 22-iki törvény az öt munkásnál többet foglalkoztató vállalatoknál (ideértve a gőzhajózást s a halászatot is) a munkaidőt legfeljebb napi 10 s heti 60 órába állapítja meg. Az éjjeli munkaidő maximuma 8 óra. A 8 órai éjjeli munkáért legalább annyi bér fizetendő, mint a 10 órai nappali munkáért. Az állami üzemekben, a mérgeket feldolgozó üzemekben s bányákban a földalatti muunkáknál a munkaidő naponkint legfeljebb 8 s hetenkint 48 óra lehet. Munkaközben egy vagy több egyórás szünet engedélyezendő s hetenkint egyszer legalább 24 óra munkaszünet kötelező. Túlórák engedélyezhetők vis major esetén, szezon iparokban, gyors romlásnak kitett árúk feldolgozásánál s egyéb sürgős munkáknál naponkint legfeljebb 3 órán át, egy évben összesen 104 óráig. A naponkinti túlórákért egy félnapi bér fizetendő. Egy másik törvény a nők és fiatalkorúak munkájára vonatkozó rendelkezéseket javítja meg néhány pontban. Eddig e törvény rendelkezései alá csak az ötnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek tartoztak. Az új törvény megszünteti ezt a korlátozást. Leszállítja azonban a korhatárt a fiatalkorú nőknél 21-ről 18 évre. A 10 éven felüli gyermekek kivételes munkára engedését szigorítja. A 12 éven aluli gyermekek ebédszünetét 1 óráról Vja órára hosszabbítja meg. Az 50-nél több munkást foglalkoztató üzemek kötelesek étkező helyiséget berendezni, melegítőkészülékekkel, asztalokkal és mosdókkal. A gyárakban a munkarendet ki kell függeszteni. Az egy-egy heti birság nem haladhatja meg egy félnapi bér összegét. A birság a vállalati segélypénztár, vagy a munkások valamely segélyegyesületének szolgáltatandó át. Kereskedelmi alkalmazottak védelme Portugáliában. Egy f. évi január hó 22-én kelt portugál törvény a kereskedősegédek maximális munkaidejét napi 10 órában, az irodai és bankalkalmazottakét napi 7 órában állapítja meg. Túlórák a rendes fizetés kétszeresével fizetendők. Túlórákra a községi hatóságok adhatnak engedélyt és pedig naponta legfeljebb 3 órát s egy évben összesen 104 órát. A törvényes munkásvédelem és a szociális biztosítás finnországi egyesülete február havában adta közre a mult évi működéséről szóló jelentését. Az egyesületnek 100 tagja van, azonkívül 4 biztosítótársaság tagja az egyesületnek. Az egyesület foglalkozott a népbiztosítás s a otthoni munka kérdésével, tartott egy előadást »a nők szociális helyzetéről a speciális női foglalkozásoknál^ A svéd birodalmi szociális hivatal elnökének tervbe vett előadása a háború miatt elmaradt. A berni és párisi kongresszusokra az egyesület több referátumot készített. A háborús viszonyok Finnországban is késztették a községeket a munkanélküliség ellen való rendszabályokra, amelyeknél azonban hiányzott minden egységes terv. A jelentés évében a kormány jóváhagyta az országgyűlésnek a baleset elleni védelemről még 1909-ben hozott határozatát. Az iparfelügyeletre és az ipari munkások munkaviszonyára vonatkozó, ugyancsak 1909. évi országgyűlési határozatok még mindig jóváhagyásra várnak.