Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

Munkásügyi Szemle 13? felelően a háborúval kapcsolatos minden intézményben hely és képviselet jutott a munkásbiztosításnak. S noha a magyarországi szerény munkásbiztosítási intézmények erejüket felülmúló áldozatokat hoztak máris s minden eszközüket a hadvezetőség rendelkezésére bocsátották s ismételten felajánlották szolgálataikat, visszautasításban részesültek mindenütt. Az ország egész lakosságát félelem és aggódás fogja el, hogy a melegebb időszak elkövetkezésével a legkülönbözőbb járványok fognak pusztítani. Fontos feladat a járványok elleni védekezések előkészítése. A munkásbiztosító pénztárak közreműködése e téren igen eredményes lehetne, mégis ajánlkozásaikat figyelembe se vették. A had- és népegészségügyi kiállítás rendezői fölöslegesnek tartották, hogy a szervezés munkálataiba bevonják a munkásbiztosító pénztárakat. Ezek az urak valószínűleg azt sem tudják, hogy minő szerep jutott a munkásbiztosításnak Magyarországon a közegészségügy megjavításában. Nem tudják, hogy a tuberkulózis, a nemi betegségek és az alkoholizmus elleni küzdelem a pénztárakból indult ki és hogy legeredményesebben itt munkálkodnak e néppusztító bajok ellen. Ugyanez áll az anya- és csecsemővédelemre is. De talán nem lett volna érdektelen az sem, ha bemutatják, hogy minő része van a munkásbiztosításnak a hadegészségügy területén, minő szerepet vállaltak a betegek és sebesültek gyógyítása körül s mily nagy tér kínálkozik a munkásbiztosítás keretében a rokkantak gyógyítására és munkaképességük helyreállítására. Ezekután természetesnek találjuk, hogy a háború rokkantjairól való gondoskodás szervezete szintén elsurran a munkásbiztosítás intézményei és szakemberei mellett, mert hiszen régi baja ennek az országnak, hogy sok ügyet olyanok vesznek a kezükbe, akik nem értenek hozzá s akik hasonló kérdésekkel azelőtt sohasem foglalkoztak. Most már csak az a kérdés, hogy a munkásság szervezeteinek s a munkásbiztosítás intézményeinek mellőzése mily okból történik? E kérdésre aligha kapunk feleletet. Enélkül pedig tápot szolgáltatnak annak a máris megnyilvánult gyanúnak, hogy a munkásság közreműködését azért mellőzik, mert nem akarják, hogy működésükbe betekintést nyerjenek azok, akik a haza szolgálatában szerencsétlenné és nyomorékká vált testvéreik sorsát igazán szívükön viselik. Ezt a bizonyára alaptalan gyanút könnyen el lehetne, tehát el is kellene oszlatni. A rokkantak gazdasági elhelyezéséről szaktanácskozást tart a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete. Az első ülés április 10-én volt, amikor dr. Ferenczi terjesztette elő javaslatait. Utána Polónyi Géza országgyűlési képviselő szólalt fel. A második ülés e hó 24-én volt, a mikor a vitát folytatták. Sebesült és beteg katonákról való gondoskodás. Németországban ez év elején a hadügyminisztérium és a mnnkásbiztosítás vezető egyénei tanácskoztak azon vezérelveknek megállapítása céljából, amelyek szerint a háborúban megsebesült, illetve megbetegedett katonákról a jövőre nézve gondoskodni kellene. Megállapodtak abban, hogy e feladat megoldásánál a katonai hatóságnak a munkásbiztosítási intézménynyel egyetértően kell eljárnia a munkaképtelenné vált egyének keresetképességének helyreállítása tekintetében és ezen cél elérésére a katonai hatóság hajlandónak nyilatkozóit a munkásbiztosítást ebben az irányban fejleszteni, mert világos, hogy csak ilyen együttes működés biztosíthatja a nemcsak katonai, de szociális szempontból is nagyfontosságú célt. A részletes tervezet kidolgozása céljából bizottságot küldtek ki. Családi pótlékot a rokkant katonáknak követel a Sociale Praxisban Clara Kiéinek. A rokkantak ellátása Németországban sem kielégitő. Míg az elesettek özvegyeinek a járadéka a gyermekek számához igazodik, a rokkantaknál a törvény nem veszi figyelembe a családi állapotot s így megeshetik, hogy egy teljesen munkaképtelen családos rokkant kisebb összegű ellátásban részesül, mint egy ugyanolyan családdal biró özvegy. Ennek az igazságtalanságnak a kiegyenlítését követeli Kiéinek oly módon, hogy a rokkantak járadékának a megállapításánál is figyelembe vegyék a gyermekek számát s a gyermekek részére is állapítsanak meg járadékot. Gondoskodás a háború rokkantjairól. Németországban állandóan tanácskozások folynak a háború rokkantjainak mikép való ellátásáról. A cél az, hogy minél tökéletesebben helyreállítsák a munkaképességüket s lehetőleg hasz-