Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 6-8. szám - A negyvenévesek

Munkásügyi Szemle nos foglalkozást biztosítsanak mindsn egyesnek. Nagy eredményeket várnak az ipariskolák s az iparfelügyelők közreműködésétől. A sérülteket az ipariskolákban és ipari tanfolyamokon lehetőleg ki fogják képezni olyan foglalkozásokra, amelyekre testi állapotuknál fogva alkalmasak s az ipariskolák vezetői és az iparfelügyelők gondoskodni fognak az elhelyezésükről. Hasznothajtó foglalkozás nem szolgálhat okul a rokkantak hadi segélyének elvonására. Németországban sok helyen felmerült az az aggály, hogy a háború rokkantjai elesnek a hadi segélytől, ha hasznothajtó foglalkozást űznek. A porosz hadügyminiszter most rendeletet adott ki, amelynek célja ennek az aggálynak az eloszlatása. A miniszter kijelenti, hogy sem maga a hasznothajtó foglalkozás ténye, sem a kereset nagysága nem szolgálhat okul a hadi segély megvonására. A keresetet a segélybe beszámítani nem szabad. A hadi segélyt fizetni kell mindaddig, míg a sérült keresetképességében legalább 10 százaléknyi csökkenés fennáll. A katonaságtól elbocsátott rokkantak ügye. Mint a »P. H.« írja, nálunk most szervezik a rokkantgyámolító hivatalt, amely elismeri minden rokkantnak azt a jogát, hogy valamely foglalkozásra kitaníttassák ; a hivatal a rokkantakkal egyénenként foglalkozik és őket bármily fáradság árán is valamely foglalkozáshoz juttatja. A rokkantelhelyező-hivatal gróf Apponyi Albert elnöklete alatt működését már meg is kezdette, ügyvezető elnöke gróf Teleki Sándor. A bizottság már eddig is igen sok rokkantat helyezett el, jelenleg pedig kikutatja a katonaságtól már elbocsátott rokkantak adatait, hogy őket lehetőleg még akaratuk ellenére is produktív foglalkozásra szorítsa. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a rokkantak igen nagy része dolgozni nem fog akarni, mert munka nélkül szeretne élni. A rokkantak nagy része, még ugyanis a koldulást is inkább választja, annál is inkább, mert tudja, hogy a jószívű fővárosban egy béna katona többet keres, mint egy iparossegéd. A rokkantakat gyámolító bizottság most keresi a módokat, hogy minden rokkantat, aki munkára képes, egyenesen rászoríthasson arra, hogy dolgozzék. Természetesen összefügg ez néhány törvényhozási intézkedéssel, így mindenesetre a hatályban álló ipari és kereskedelmi törvények részleges módosításával, mert viszont a rokkantakkal szemben ugyanazokat, a szabályokat érvényesíteni, amelyek általánosságban fennállanak, nem lehet. így például nem lehet a rokkantaktól a tanoncoskodást, a 3, illetve 2 évi segédi munkát stb. megkövetelni A rokkant-bizottság hivatala az Andrássy-út 8. szám alatt reggeltől estig rendelkezésére áll mindenkinek. Aki részt akar venni a rokkantagitációban, az nyújtson alkalmat egy-egy rokkant elhelyezésére. Tanácskozások harctéri nyomorékok ügyében. Németországban , az illetékes körök abban az irányban folytatnak tanácskozást, miként lehetne leghelyesebben a harctéri sebesülések következtében nyomorékokká váltakról gondoskodni. Minthogy már most is számtalan egyesület van, amely erre a célra alakult, a tanácskozások ezen egyesületek központosítását javasolják. Helyes nézetük szerint oda kell törekedni, hogy a harctéri nyomorékok a lehetőséghez képest valamilyen szakmában alapos kiképzést nyerjenek, amely létfentartásukat biztosítja. A munkaadók és munkások közreműködését is biztosítják erre a célra,. hogy a habár csak részlegesen munkaképes harctéri nyomorék szeretettéi íogadtassék fel munkába. Konklúziója ezeknek a tanácskozásoknak az, hogy a létező és még létesítendő intézetek csakis a központosított és hatósági vezetés alatt álló irányítás mellett felelhetnek meg céljuknak. Tanácskozások folynak arról is, hogy milyen irányban kellene a rokkantak és a hátramaradottak ellátásáról szóló törvényes rendelkezéseket, mint amelyek nagy része most már elavult, a jelenlegi viszonyok figyelembe vételével módosítani. A háború kitörése óta ebben az irányban a munkálatok már folyamatban vannak. A legkirívóbb hibákon már segítettek s nap-nap után megszívlelendő javaslatok érkeznek az illetékes hatóságokhoz. Minthogy azonban most még nem lehet számolni az összes tényezőkkel, amelyek már idáig s még a jövőben ezen a téren segítségre lehetnek, s minthogy továbbá ezen kérdéseknek alapos megoldása időt igénylő jó munkát kíván, az egyértelmű határozat szerint a végleges rendezés csak a háború után következhetik be. Egyes főbb kérdésekben tervek, elvi megállapodások már készen vannak, így pl. hogy a zsold és a hadisegély mindaddig fizetendő, amíg a járadék meg nincs állapítva, a hozzátartozóknak a még összegszerüleg meg nem állapított