Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

Munkásügyr Szemle munkanélküliség az építőiparban. Ugyanis 888.975 biztosítottból 40.425, vagyis 4*5 százalék volt munkanélkül. Az egyidejűleg felvett bérstatisztika adatai azt mutatják, hogy a háború kitörése óta egyes iparágakban jelentékenyen emelkedtek a bérek. Dérmozgalmakban a f. évi januárban 5.889 egyén vett részt, míg a mult évi januárban 61.783. A munkanélküliség Ausztráliában a háború következtében nagymértékben emelkedett. Az 1914. év harmadik negyedének végén az ausztráliai államszövetség területén a szakegyesületek jelentése szerint 567.098 szakegyesületi tagból 60 734, azaz 1T7 százalék volt munkanélkül, a második évnegyedi 5'9 százalékkal szemben. Orvos a statisztikai hivatalban. Az olasz földmívelési ipari és kereskedelemügyi minisztérium hivatalos értesítése szerint az ottani állami statisztikai hivatal vezérigazgatósága megszervezte a hivatal orvosi felügyeleti részét. Az ily megszervezett új hivatal vezetésével Loriga G. tanár bízatott meg, akinek munkatársa Carozzi L. tanár. Ez a tény is igazolja, hogy mily fontos szerepe kell, hogy jusson az orvosnak, mint szakértőnek és az orvosi tevékenység helyes irányításának az ipari megbetegedések, baleset megelőzése, baleseti sérülések, szóval: a munkásegészségügy terén. Törvényjavaslat a munkásvédelemről Norvégiában. A norvég kormány egy munkásvédelmi javaslatot nyújtott be a parlamentben, amely hivatva lesz az eddigi iparfelügyelői törvény helyébe lépni. A javaslat kiterjeszti a munkásvédelmet eddig a törvény alá nem tartozó üzemekre, szigorítja a nők és fiatalkorúak védelmét célzó intézkedéseket, megállapítja a maximális munkaidőt, korlátozza az éjjeli munkát s javítja az iparfelügyeletet. Mig az 1909. évi törvény csak a legalább egylóerős motorerővel vagy 5 munkással dolgozó üzemeket helyezte az iparfelügyelet alá, a javaslat minden olyan üzemet alávet az iparfelügyeletnek, amelyben idegen munkaerő van alkalmazásban. A munkások életét és egészségét védő intézkedéseknél a kötőszerek kéznéltartására vonatkozó rendelkezésen kívül új az, amely elrendeli, hogy minden üzemben, hol 10 munkásnál több van, mosdó s ételek melegítésére alkalmas készüléknek kell lenni. A régi törvény a 18 évesnél idősebb férfimunkások munkaidejét nem korlátozza, a javaslat a maximális munkaidőt naponként 10 órában s hetenként 54 órában állapítja meg. Ezzel szemben van Castberg államtanácsos külön javaslata, amely napi 9, illetve heti 51 órában akarja a munkaidő maximumá tmegállapítani. Bányákban és nyomdákban a heti munkaidő 48 óránál több nem lehet. Amely üzemekben szombaton a munkás szabad, a heti 48 órai munkaidő betartásával napi 10 óráig terjedhet a munka. Különmunkákért az első három órára 50 százalékos, a további időre 100 százalékos pótlék fizetendő. A különórák száma egy-egy munkásnál a heti 10 órát s öt egymásután következő héten a 30 órát meg nem haladhatja. 18 éven aluli munkások rendszerint nem dolgozhatnak különórákban. 18 évnél idősebb nők csak a reggeli 7 és esti 9 óra közötti időben végezhetnek külön munkát. 16—18 év közötti ifjak részére az illetékes hatóság kivételesen megengedheti a különórázást. Az esti 9 és reggeli 7 óra közötti munka éjjeli munka és csak meghatározott üzemek és külön engedéllyel végezhető. A konzervgyártásnál 18 évesnél idősebb nőknek legfeljebb kétheti időtartamra engedélyezhető az éjjeli munka, 16—18 év közötti ifjaknak pedig akkor, ha az a szakmai kiképzésük érdekében szükséges. Szombat esti 6 órától vasárnap esti 10 óráig — sürgősen szükségessé vált üzembehelyezési és javítási munkáktól eltekintve — minden munka tilos. Egyes esetekben kivétel adható. A vasárnapi munkáért 100 százalékos pótlék jár. 14 éven aluli, avagy idősebb, de még iskolaköteles gyermekek foglalkoztatása tilos. Kiskorúak csak orvosi bizonyítvány felmutatása után alkalmazhatók. Nők és kiskorúak földalatti munkáknál, transmissziók tisztításánál s kenésénél nem foglalkoztathatók. Szülőnőket lebetegedés után hat hétig nem szabad foglalkoztatni. Úgyszintén a lebetegedés előtt joga van a terhes nőnek négy hétig a munkából elmaradni, ami nem szolgálhat elbocsátási ok gyanánt. A bérfizetés rendszerint hetenként kötelező. A hatóság azonban más határidőt is állapíthat meg. Felmondási idő 14 naptól egy hónapig terjedhet. Az iparfelügyeletet részint állami, részint községi tisztviselők látják el.