Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

MunKásugyi Szemle 117 ha a halál a beteg szenvedéseinek előbb véget nem vet. Ha kedvező fordulat áll be, úgy lassanként a láz és a súlyos tünetek csökkennek és teljesen visszafejlődnek, de igen gyakran a szervezet súlyos károsodásai, különösen a hallás és látás zavarai maradnak vissza. A szerzett vakság sok esetét előbbi időkben himlőmegbetegedésre lehetett visszavezetni. A himlő igen könnyen átvihető. Igen fertőző a himlőpustulák tartalma, a leváló pörk, a beteg orrválladéka, de azonkívül a szoba minden tárgya, sőt a betegszoba levegője is, amelybe a fertőző anyag legparányibb részei nagy menynyiségben jutottak. A himlő nagy fertőzőképessége és korábbi időkben való nagy elterjedésénél fogva ezt a járványt nem lehetett volna elhatárolni, ha nem jön közbe egy oly esemény, amely nemcsak a himlőmegbetegedések és járványok elleni küzdelmek történetében képez határkövet, de amely az orvostudamányok történetének egyik legnagyobb eseménye. Ez a védőoltások alkalmazása Jennev Edward által. Jenner a következő gondolatból indult ki: a tehenek tőgyén gyakran egy himlőszerű megbetegedés lép fel, az úgynevezett tehénhimlő, amely himlőszerű hólyagcsák képződésével jár. Ezen bajt könnyen átviszik kezükre azok, kik e teheneket fejik és ezeknél az ujjakon és kezeken szintén himlőszerű hólyagcsák lépnek fel, anélkül, hogy általános megbetegedés állana be. Azonkívül kiderült ama rendkívül fontos tény, hogy azok a fejők, kik tehénhimlőben megbetegedtek, himlőjárvány alkalmával a himlőtől mentesek maradtak. Erre a tényre alapította Jenner a védőoltás geniális eszméjét. Ennek lényege, hogy a tehénhimlőhólyag csíramentes tartalmát, az úgynevezett tehénhimlönyirkot, az ember karjára átviszi, hogy ezáltal az illetőt a súlyos emberi himlőtől megóvja. Ez a himlőoltás úgy történik, hogy egy csíramentes tűvel kis karcolásokat ejtünk az ember gondosan megtisztított bőrére és ebbe bevisszük a tehénhimlőnyirkot. Ha a beoltott fogékony volt a himlő iránt, úgy az oltás helyén egy hét alatt egy kis pustula képződik, amely néhány nap múlva beszárad és leesik, anélkül, hogy bármi zavart okozna. A beoltott egyén most évek sorára védve van az igazi himlő ellen. Hogyha az illetők nem fogékonyak a himlő iránt, úgy pustula nem képződik. A védőoltás bevezetése mindenütt, ahol erélyesen keresztülvitték, egyszerre nagyszerű eredményeket szolgáltatott. Az 1870/71. német-francia háborúban himlőben meghalt 23.400 francia, a németeknél azonban, kiknél 1834 óta a bevonultaknál a védőoltást kényszerszerűen alkalmazták, csak 278 ember. Ezzel ellentétben a himlőmegbetegedések és halálesetek száma a be nem oltott porosz polgári lakosságnál rendkívül nagy volt. De már közvetlenül utána 1875-ben a himlőhalálesetek száma rohamosan csökkent a német polgári lakosságnál is. Ezen csökkenést az okozta, hogy 1874-ben a védőoltás kötelező bevezetésével a polgári lakosság számára is elrendeltetett a kényszeroltás. Azóta a himlő Poroszországban megszűnt. Hogy a védőoltás keresztülvitele mily hatással van a himlőmegbetegedések elterjedésére, mutálják a következő számok: 1893-tól 1897-ig egy millió lakos közül meghalt himlőben Németországban /, Ausztriában 90 és Oroszországban 463 ember. Ezek a számok további magyarázatot nem igényelnek. A jelzett számoknak megfelelnek a többi államok ez irányú viszonyai és biztosan remélhető, hogy a kötelező himlőoltás a jelen háborúban is megfosztotta a himlőjárványt előbbi borzalmasságától. A járványos betegségek elleni védekezés tárgyában az Országos Pénztár 4.368, 915. sz. a. köriratot intézett ahelyi szervekhez. A körirat utal a koleraellenes védekezésről szóló köriratra, s az abban foglaltakat kiegészíti a kiütéses tífusz és himlő elleni védekezés módjának ismertetésével. Az Országos Pénztár a helyi szervek figyelmét fölhívja a körirat tartalmának megszívlelésére és kéri a helyi szerveket, hogy a járványok ellen való küzdelemben a hivatalos kötelességen és a pénztár hivatalos eszközein kívül is minden erejükkel tegyenek meg mindent. Hadi és népegészségügyi kiállítás. Jelentettük már, hogy Berlinben hadegészségügyi kiállítást létesítettek, amelynek célja az volt, hogy a közönségnek bemutassák a hadsereg egészségügyi szolgálatát s ezáltal a hozzátartozókat megnyugtassák aziránt, hogy megsebesült vagy megbetegedett katonák