Munkásügyi szemle, 1915 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5. szám - A háború szociálpolitikája

116 Munkásügyi Szemle után folytatólagosnak számít. A hadi szolgálatot teljesítők hazatértük után 6 héten belül jogosultak abba a bányatársládába, vagy más külön betegsegélyző pénz­tárba, amelynek tagjai voltak, újra belépni. Ha a gyermek törvényessége vitás, a gyermekágyas segély jár-e ? Törvénytelen, nem biztosított gyermekágyas nőknek nincs igényük a biro­dalmi segélyre gyermekágyasságuk idejében, akkor sem, ha gyermek atyja hadi szolgálatot teljesít, mert ezen segély csak a törvényes hitvesnek jár. Ha egy hitves, akinek férje hadi szolgálatot teljesít, akinek férje azonban a gyermek tör­vényességét tagadta, gyermekágyas lesz, akkor ilyen esetben a segély megtaga­dandó. A szövetségi tanács rendeletéből annak 1. §. szövegezéséből ez már ki­tetszik : »Gyermekágyas nők a jelen háború tartama alatt a birodalom költségén heti segélyt kapnak, ha »férjeik« hadiszolgálatot, stb. teljesítenek.« Kétségenkívül ezen szavakkal e törvényhozó nemcsak a férjet mint olyant gondolta, hanem mint a született gyermek atyját. Miután a törvénytelen gyermekeknek és gyermek­ágyas nőknek heti segélyre nincs igényük, ezen határozat ugyanilyen ér­telemben alkalmazandó, ha a férj a házasságban született gyermek törvényes­ségét vitatja. Természetesen kivárandó a jogvita befejezése, mert B. G. D. 1596. §. szerint másként nem vitatható a gyermek törvényessége. Tuberkulotikusok gondozása a németországi rokkantbiztosító intézetekben. A háború kitörése után a rokkantbiztosító intézetek a tuber­kulotikusok gyógykezelését és gondozását nem birták az előbbi keretek között folytatni. Az intézetek orvosainak, ápolóinak egy részét besorozták hadi szolgá­latra, a gyógyintézeteket is a sebesültek részére kellett fentartani, úgy, hogy súlyos betegeket is kénytelenek voltak az intézetekből elbocsátani. A birodalmi biztosítási hivatal azonban már augusztus 20-án felhívta a biztosító intézeteket, hogy a háború tartama alatt se szüneteltessék a tuberkulózis elleni küzdelmet. Az intézetek igyekeztek is ennek a felhívásnak eleget tenni, habár egyes helyeken rendkívüli nehézségeket okozott a betegek elhelyezése. Különösen az ellenség által veszélyeztetett határvidékeken volt az intézeteknek súlyos feladatuk. A kelet­poroszországi biztosító intézet működését a többi intézetek segítsége útján lehetett fentartani. Elszász-Lotharingiában a tüdőbeteg-gyógyintézeteket részint az ellenség szállta meg, részint katonai kórházaknak foglalták le. A tannenbergi gyógyintézet vezető orvosát hadifogságba vitték. A betegek elhelyezésére magángyógyintézetek és klinikák voltak az intézet segítségére. A metzi, mühlhauseni és strassburgi tüdőbeteg-gondozók pedig már folytatják működésüket. A birodalom többi részében a tuberkulózis-gondozók és gyógyintézetek folytatják működésüket. Ahol zárt intézetek nem állnak rendelkezésre, ott erdei üdülőhelyeken gyógyítják a betegeket. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A himlőről és az oltásról. A háború fertőző betegségei közül újabban néhány eset kapcsán közérdek­lődést keltett a himlőjárvány, amely eddig a századok folyamán mint a háborúk állandó kísérője szerepelt. Ez irányban jó útmutató előadást tartott dr. Schiff egyetemi m. tanár, a wieni általános munkásbetegsegélyző pénztár főorvosa. Előadásából a következő érdekes és tanulságos adatokat közöljük : A himlő a legsúlyosabb és legfertőzőbb ragályos betegség. Évszázadokon át pusztított a himlő Európa államaiban és rettenetes áldozatokat követelt. Legjobban elterjedt a betegség Európában a 18. században; évente meghalt himlőben Franciaország­ban 30.000, Poroszországban csaknem 27.000 és egész Európában 400.000 ember. A legutolsó nagy járványok egyikét az 1870/71. német-francia háború hozta magával. A himlő nemcsak legveszedelmesebb, hanem a legkínosabb megbetegedések egyike. A betegség hirteten erős rázóhideggel, heves lázzal és keresztcsontfájdal­makkal kezdődik. Három nap múlva bőrkiütés jelentkezik, amely piros csomócs­kákból, később hólyagocskákból és genyes pustulákból áll, amelyek félköralakú, erősen telt, piros udvarral körülvett sárga kiemelkedések alakjában a test egész felületén el vannak szórva. Kínzó állapot^ fejlődik ki: a fej alaktalan tömeggé dagad, a szemhéjjak dagadása lehetetlenné teszi a szem kinyitását, a fájdalmas és dagadt kezek nem mozgathatók, a nyelv is megdagad, az orr nyálkahártyájának duzzanata lehetetlenné teszi az orron át való lélekzést, a nyelés nehéz és fáj­dalmas, a beszéd hangtalanná válik. Ezen kínos állapot körülbelül 2 hétig tart,

Next

/
Thumbnails
Contents