Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

Munkásügyi Szemle 51 festve és hasonló módon nyomott hagyott a papíron. A beteg levétette a gallért és azután zavartalanul járhatott a szabadban és minden téli sportban részt vehe tett. Ha a festett szőrmét jól kimossák, nem tartalmaz paraphenil-endiamint és zavartalanul viselhető. Az alkoholkérdés a wieni nemzetközi-szocialista kongresszuson. A f. évi augusztus 23-án kezdődő nemzetközi-szocialista kongresszuson — mely tudvalevőleg Bécsben tartatik — az alkoholkérdés is táragyalásra kerül. Wurm (német) és Vandervelde (belga) lesznek a kérdés előadói. A kongresszussal kapcsolatban a szociáldemokrata absztinensek konferenciát tartanak, melyen az egyes országok szocialista absztinens szervezetei közötti érintkezés megkönnyítését és a nemzetközi-szocialista absztinens-titkárság ügyét fogják megbeszélni. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Pénztári tisztviselők kongresszusa. A magyar munkásbiztosítás alkalmazottai Komáromban kongresszusra gyűltek össze. A hely és az időpont megválasztása nem mondható szerencsésnek, a kongresszus előkészítése is sok kívánni valót hagyott hátra, az ország minden részéből mégis oly nagy számban jelentek meg a tisztviselők s a tanácskozáson oly egyértelműleg jutottak kifejezésre a tisztviselők sérelmei, hogy a meghozott s alaposan megvitatott határozatok minden figyelmet megérdemelnek. A munkásbiztosítás tisztviselői ez alkalommal ismét feltárták sebeiket. Ha a köztisztviselők küzdenek helyzetük megjobbításáért, a közvélemény rokonszenve kiséri törekvéseiket. A pénztári alkalmazottak ellenséges indulattal vagy legjobb esetben közönnyel találkoznak. Onnan van ez, mert a munkásbiztosítás minden meglévő és képzelt bajaiért a tisztviselőket teszik felelőssé s nem gondolnak arra, hogy ők kötelességüket teljesítik, amikor a törvény, a hatóságok vagy az önkormányzati szervek intézkedéseit végrehajtják. Függetlenséget és önállóságot követelnek a tisztikartól, de bizonytalanságban tartják őket,szolgálati és jogviszonyukat nem szabályozzák, jövőjüket illetőleg kétségben hagyják őket. Teljesen jogosult volt tehát az az elkeseredett hang, amely a tanácskozásokon végigvonult s jogos az a követelés, hogy a tisztviselői kart becsüljék meg, mert a munkásbiztosítás érdekében megbecsülni való munkát végez. A kongresszus foglalkozott a minden oldalról felhangzó váddal, hogy drága az adminisztráció. Kimutatták, hogy ez a vád általánosságban nem állhat meg; de ha így volna, akkor se lehet a tisztviselőket ezért felelőssé tenni. Másrészt eddig a munkásbiztosítás alapvető munkáit végezték, természetes, hogy ez a rendesnél több költséggel jár. A tisztviselők maguk érzik legjobban a bürokrácia súlyát s ha alkalmat adnak nekik, készséggel közreműködnek az adminisztráció egyszerűsítésére. A tisztviselők nem kivannak mást, mint ami őket jogosan megilleti, legfeljebb még azt, hogy elfogulatlanul és jóindulattal foglalkozzanak az ő ügyeikkel. A kongresszust január 18-án a komáromi pénztár székházának felavatásával kapcsolatban tartották meg. Horovitz Jenő, mint a tisztviselők országos egyesületének társelnöke üdvözölte a kongresszuson megjelent alkalmazottakat, az Országos Pénztár és az egyes helyi szervek autonómiájának jelenlevő képviselőit és Komárom város polgármesterét. Elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy a mostani kongresszus az alkalmazottaknak második kongresszusa, míg azonban az első kongresszusnak legfőbb célja az volt, hogy segédkezet nyújtson az 1907. évi XIX. t. c. végrehajtásához, addig ennek a kongresszusnak legfőbb törekvése az, hogy rámutasson arra, hogy a pénztári alkalmazottak helyzete még mindig bizonytalan, még mindig nem alkották meg a szolgálati és fegyelmi szabályzatot és, hogy a pénztári munkában megöregedett kartársak még mindig nem kaphatják meg a nyugdíju-