Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)
52 kat, holott a nyugdíjszabályzat megalkotását a törvény előírja. Tudomására akarjuk adni a felettes hatóságainkak és az érdeklődőknek, hogy a kezelési költségek nagyságát nem a tisztviselők fizetésének magassága okozza, hanem az a nagyfokú bürokrácia, amelyet a pénztárakkal végeztetnek. Tisztázni kell azt az állapotot is, hogy a törvény kusza, nem elég világos és hellyel-közei ellentétes rendelkezései által okozott zavarokért ugyancsak a tisztviselőket teszik felelőssé, az intézménytől távol állók. A napirenden lévő szolgálati és fegyelmi szabályzat kérdését dr. Lőwy Ödön a kecskeméti pénztár igazgatója ismertette, kinek kimerítő és az ügy minden részleteire kiterjedő előadása után a kongresszus határozati javaslatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy bár a törvény életbelépte óta közel hét év telt el, a pénztári alkalmazottak jogviszonyaikra nézve ma is a legteljesebb bizonytalanságban vannak. A szolgálati és fegyelmi, szabályzatokat, melyeket a helyi szervek még 1910. év derekán megalkottak, az Állami Hivatal még ma sem hagyta jóvá, noha a Hivatal másodelnöke pénztári tisztviselők küldöttsége előtt leghatározottabban kijelentette, hogy a szabályzatok ügyér 1913. december végéig feltétlenül elintézi. Megállapította a kongresszus, hogy a törvény 130. §-a az egyes állásoknak végleges minőségben való betöltésére szolgálati és fegyelmiszabályzatok megalkotásától teljesen függetlenül, törvényes alapot ad és a véglegesítés a szabályzatok jóváhagyásától teljesen függetlenül intézendő el. Ehhez képest a kongreszszus felszólította mindazokat a pénztári tisztviselőket, akiknek megválasztatásuk után az egy évi próbaidejűk letelt, hogy a véglegesítés iránti kérésüket az illetékes autonóm szervekhez haladéktalanul nyújtsák be. Felkéri az összes helyiszerveket, hogy a véglegesítés iránt beadott kérelmeket sürgősen intézzék el, az Országos Pénztárt pedig, hogy a felterjesztett határozatokat sürgősen hagyja jóvá. Követelte a kongresszus, hogy a szolgálati és fegyelmi szabályzatokat minden további késedelem nélkül alkossák meg olyképen, hogy mindazok az elvek érvényesüljenek, melyeket a tisztviselői kar az autonómia állásfoglalásával teljesen egybehangzóan kifejezésre juttatott és pedig tisztviselőket mint állampolgárokat megillető jogok, nevezetesen politikai, lelkiismereti és véleményszabagság Tiszteletbentartása; formális kvalifikáció, mint a pénztári szolgálat szempontjából amúgy is értéktelen előfeltételeknek mellőzése. Az illetményszabályzatot s az alkalmazottak szociális helyzetének ismertetését Berceller Adolf, a pozsonyi pénztár ügyvezetője vállalta magára, kinek előadása után a kongresszus az elfogadott határozati javaslatában követelte az illetményszabályzat gyökeres revízióját. Megállapította az illetményszabályzat revíziójának alapelveit, amely szerint az illetményszabályzat legalacsonyabb fizetési osztálya 2.200 korona legyen és javadalmazásnál kevesebbet csak a hivatásukban kezdők, fiatalkorúak kapjanak, mint gyakornokok, akiknél a létminimum alacsonyabb. Követelték a Ill-ad és 11-od osztályú kezelőtiszti állások eltörlését, mert ily állásokat az állami igazgatás sem ismer, a napidíjasi rendszer teljes kiküszöbölését, a szolgák minimális összjavadalmazásának 1.500 koronában leendő megálllapítását. Addig is, míg a revízió megvalósíttatik, követelik a családi-pótlék megadását és a végső szükségre való tekintettel a drágasági pótlék folytatólagos kiutalását. A nyugdíjszabályzat kérdésének tárgyalásánál a kongresszus megállapította, hogy semmiféle indok nem forog fenn arra nézve, hogy a pénziári alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítása az állami alkalmazottak helyzetétől eltérőleg rendeztessék és hogy pénztári alkalmazottak hozzájárulása oly súlyos mértékben vétessék igénybe, mint az a mostani javaslatnál történik. Felhívta a kongresszus az Országos Pénztár igazgatóságát, hogy az Országos Pénztár közgyűlése által ideiglenesen megalkotott alapszabályoknak megfelelően a nyuydíjintézet tagjaiként kötelezett pénztári alkalmazottakat, illetve képviseletüket haladéktalanul hívja össze, módosítsa a nyugdíjintézet alapszabályait, a nyugdíjintézet pedig megalakulása után haladéktalanul kezdje meg önálló működését. Felhívta a nyugdíjintézeti tagok képviseletét és az Országos Pénztár közgyűlését, hogy a módosítandó alapszabályokat oly értelemben alkossa meg, hogy vagy a nyugdíjintézetbe való belépés az összes orvosokra kötelezővé létessék, vagy az orvosok nyugdíjellátása a pénztári alkalmazottak nyugdíjintézetének keretén kívül nyerjen megoldást, A kongresszus napirendjének e pontját Maróczy Géza, az Országos Pénztár számtanácsosa ismertette. A kongresszus napirendjének minden egyes pontjánál élénk vita volt, amelyben a pénztári alkalmazottak különösen annak a sérelmüknek adtak kifejezést, hogy helyzetük az Állami Hivatal intézkedésének hiányában még ma is teljesen bizonytalan.