Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Második közlemény.)

Munkásügyi Szemle közé juttatni. Ha ezen a réven bizonyos fontos kérdéseknek társadalmi és törvényhozási megoldására nézve az utat egyengetni sikerül, azt hiszem, nagyon meg lehetünk elégedve a kiállítás szociális osztályának eredményeivel és sikereivel. Ezt a néhány, futólag odavetett és minden egyes részletében még nyers gondolatot pedig azért kívántam már most leszögezni, hogya»Munkásügyi Szemle« avatott olvasóközönségének praktikus hozzászólása révén ezt az eszmekört kibővítsük és hogy ha az általam indítványozott kiállítás csakugyan létrejönne, annak szociális osztályát olyanná fejlesszük, hogy annak hatása áldásos nyomokat hagyjon Magyarország kulturális és szociális fejlődésében. Gelléri Mór, a Magyar Szakírók Országos Egyesületének elnöke, a magyar ipari szakirodalom szolgálatában mint szaklapszerkesztő immár 40 éve tevékenykedik. A jeles író fáradhatatlan munkájával az elmúlt negyven év alatt szerkesztette a Heti Posta, Kézműiparosok Lapja, Alföldi Iparlap, Magyar Ipar és Kereskedelmi Lap, Magyar Iparosok Lapja és Magyar Ipar lapokat. Munkásságát mindenkor páratlan ügyszeretet, ritka ügybuzgóság jellemezték. Sokáig az egyedüli volt, aki tollal kezében szolgálta az ipar ügyét s ma is ugyanazzal a fiatalos idealizmussal munkálkodik a szakirodalom terén, mint negyven évvel ezelőtt. Örvendünk, hogy csendes jubileuma alkalmából a Munkásügyi Szemlét értékes cikkével felkereste. Azt hisszük, hogy méltó betetőzése lesz az ő eddigi munkásságának, ha az általa felvetett eszme megvalósul. Félszázados jubileumának ez lesz a legszebb ünnepsége. Szerk. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. III. Függetlenül a kötelezett szolgálat természetétől, T.-ünk a szolgálati szerződés szabályai alá helyez minden oly visszterhes munkaszerződést is, melyet a felek ily szándékkal kötöttek. Vélelmezni kell e szándékot, ha állandó alkalmazási viszony forog szóban (1299. §. második bekezdés.) Miután fentebb rámutattunk már arra, hogy a »felek szándékára« való utalás nem igen nyújt lehetőséget a kérdésben való eligazodásra, csak az lehet még kérdéses, vájjon a felek szándékára való utalást, ezt az önmagában használhatatlan expedienst, nem teszi-e mégis használhatóvá az állandó alkalmazási viszonyra alapított vélelem. Erre is tagadólag kell válaszolnunk. Alkalmazási viszonyról ugyanis általában csak ott lehet szó, ahol szolgálati munkaviszonyról van szó, mert az „alkalmazott" szóval éppen csak a szolgálati viszonyban álló munkavállalót jelölik meg törvényeink, felöli meg maga T.-ünk is, valamint csakis ily értelemben él e szóval a közönséges nyelvhasználat is. Szolgálati viszony és alkalmazási viszony eszerint ugyanazt a fogalmat, ugyanazt a viszonyt jelöli meg, legfeljebb másmás oldalról: az előbbi t. i. inkább a munkavállaló, a másik inkább a munkaadó oldaláról. Annak kimondásával tehát, hogy alkalmazási viszony Szolgálati szerződés. (Második közlemény.) Irta: dr. Pap Dezső, min. osztálytanácsos.