Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Gróf Tisza István a munkásbiztosításról

58 átveszi. Aki a szociálpolitikának ellensége, az még nem ismeri annak a német munkáscsaládnak nyomorult sorsát, amelyiknek fentartója elpusztult, ha pedig ismeri és mégis ellenséges álláspontot foglal el, akkor legalább is háromszoros páncél fedi a szívét. Ausztria szociálpolitikai törvényhozása az 1913. évben eredményekben nem volt nagyon gazdag. A következőkben összefoglaljuk az 1913-ban hozott szociálpolitikai jelentőségű törvényeket. Az első a sorrendben a tengeri halászok és hajósok betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló törvény, mely a biztosítási kötelezettséget kiterjeszti az említett munkásokra. Ez a törvény 1914 január elsején lépett életbe. A fertőző betegségek el leni védekezésről szóló törvény (1913 ápr. 14) a védekezés céljából elkülönített vagyontalanoknnk — a nem-biztosi,ottaknak is — kártalanítást biztosít a napi táppénznek megfelelő összegben. A kártalanítást a következő betegségek esetében rendelt el a törvény: vörheny, difteria, tifusz, himlő, kolera, pestis, lepra, trachoma, lépfene, sárgaláz, vérhas, nyakszirtmerevedés és gyermekágyi láz. Az ipartörvényt egészíti ki az április 21-iki törvény, mely felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az egészségre veszélyes üzemekben a munkaidő maximumát megállapíthassa és a munkások egészségének védelmére más egyéb rendeleti intézkedéseket tehessen. A törvény július 21-én lépett életbe, a vonatkozó rendeleteket azonban még nem adta ki a minisztérium. A közhasznú kislakásépírkezések előmozdítását célozza a szeptember 1-én kelt törvénv, mely 2 millió korona kölcsönt biztosít az épitőszövetkezeteknek. A megszakíiásnélküli üzemekben dolgozó munkások vasárnapi munkaszünetét és a munkaközti szüneteket rendezi a szept. 12. és 14-én kiadott két miniszteri rendelet. Végül még megemlítendő a bányászok balesetbiztosítására vonatkozó törvény, melyet a képviselőház december 30-án fogadott el, a főrendiházban azonban még elintézésre várHarc az osztrák nyomdaiparban. Körülbelül tízezer nyomdai munkás áll harcban az osztrák tartományokban. Az 1913. év végén járt le ugyanis a munkások és munkaadók között az 1905. évben kötött árszabályszerződés. A szerződés megújííását célzó tárgyalásoknál mindkét fél követelésekkel állt elő. A munkások bérköveteléseiről és a munkaidőnek 81/ órára való leszállításáról a munkaadók csak abban az esetben voltak hajlandók tárgyalni, ha a munkások hozzájárulnak ahhoz, hogy a kézi- és gépszedők minimuma közötti különbség enyhíttessék és a gépszedők munkateljesítménye emeltessék. Ezenkívül a szakegyesületi munkaközvetítés helyett paritásos munkaközvetítőt kívántak a munkaadók. A munkások a gépszedők minimuma tekintetében hajlandók voltak olyan engedményre, hogy a gépszedők bére csak ugyanolyan összeggel emelkedjék, mint a kéziszedőké, a munkateljesítmény és a közvetítő kérdésében azonban ragaszkodtak a mostani állapothoz. A tárgyalások ezen megakadtak és a szerződés lejárata napján a legtöbb vidéki városban a munkások beszűntették a •munkát. Egy részüket azonban már előzőleg, részint november 29-én, részint december 7-én kizárták a munkaadók. A bécsi ujságszedők nem vesznek részt a harcban, mert nekik egy speciális szerződésük van, mely 1914 december 31-én jár le. A legújabb hírek szerint a munkások követelését 230 cég teljesítette, ezen cégeknél 2.800 nyomdász és 500 segédmunkás az új feltételek mellett dolgozik. A németországi szakszervezetek pénze és a banktisztviselők szervezkedési szabadsága. A németországi szakszervezetek most a pénzüket mozgósították a banktisztviselők szervezkedési szabadsága érdekében. A szervezetek nagy részének a pénze a Deutsche Dank-nál volt eddig elhelyezve. A bank a napokban megrendszabályozott egy tisztviselőt, aki kartársai érdekében az igazgatóságnál eljárt. A szakszervezetek központi bizottsága ezí a szervezkedési szabadság megsértését tekintette s közbejárt az elbocsátott tisztviselő érdekében. A bank igazgatói vonakodtak olyan nyilatkozatot adni, melyben a tisztviselők szervezkedési szabadságát elismerik. Erre a központi bizottság felhívta a szervezeteket, hogy más bankoknál helyezzék el a pénzüket. Több nagy bank a kivánt nyilatkozatot aláirta s igy megfelelő biztossággal helyezhették el a szervezetek azonnal a pénzeiket. Az összes szervezetek készpénzvagyona meghaladja a 80 millió márkát.