Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Gróf Tisza István a munkásbiztosításról

20 A vándorló munkásokról való gordoskodás Németországban. Két törvényjavaslatot készül a németbirodalmi kormány beterjeszteni, amelyiyel a vándorló munkásokról való gondoskodást az egész birodalomban rendezni kívánja. Eddig az egyes országol nak kellett volna a vándorló munkások gondozását intézni, Poroszországban például van is 1907. óta törvény, mely vándorló munkások szállásáról rendelkezik; a legtöbb tartomány azonban, amelyeknek törvényhozásában a nagybirtokosok vannak uralmon, nem gondolkodtak ilyen szállásokról attól való félelmükben, hogy ha a vándorló munkásokról ilyen módon történik gondoskodás, ez a munkasoknak a vidékről a városokba való költözését fogja elősegíteni. A birodalmi kormány által tervezett javaslat szerint a birodalom minden részében vándorló-szállátok létesítendők, amelyekben munkanélküli vándorlók bizonyos munkateljesítmény fejében ellátást és lakást kapnának. Ezek mellett az ideiglenes tartózkodásra szánt szállások mellett munkás-otthonok rendezendők be, amelyekben vándorló munkások hosszabb ideig legyenek elhelyezhetők. A másik javaslat alapján az illet ékes országos szegényszervezetek a helyi szegényszervezeteknek tartoznak megtéríteni a vándorló-szegényekre szükséges kiadásokat, tekintet nélkül arra, hogy a vándorló támogatására másik szervezet illetékes. A nagybritanniai rendkívüli szakszervezeti kongresszus. December 9-én rendkívüli kongresszust tartottak az angol szakszervezetek a dublini szállítómunkások harca ügyében. Már az őszszel tartott rendes szakszervezeti kongresszus is a magáévá tette a dublini munkások ügyét. Akkor bizottságot küldtek a helyzet megvizsgálására s esetleges közbelépésre. A bizottságnak azonban nem sikerült a békét helyreállítani. Az angol munkások csodálatra méltó áldozatkészséggel segítették ebben a harcban az ir munkásokat. December végéig 77.400 font sterlinget gyűjtöttek az angol munkások a sztrájkolok részére s a fogyasztási szövetkezet nagy bevásárlása útján külön hajókon szállították az élelmi szereket Dublinba. A rendkivüli szakszervezeti kongresszus — melyen a munkáspárt, a független-szociálista párt és a fábiántársaság képviselői is résztvettek — a dublini harc dolgában követendő eljárás módjairól tanácskozott. A kongresszus kimondotta, hogy továbbra is a legkielégítőbb módon segélyezni fogják az angol munkások a dublinieket. Nem fogadia el azonban azt a több oldalról tett javaslatot, hogy rokonszerű sztrájk útján segítsék elő a sztrájkolok győzelmét. Viszont egy határozatban felhatalmazta a bizottságot, hogy hivja össze a sztrájkban érdekelt szervezeteket, s közösen állapítsák meg a sztrájk megszüntetése érdekében követendő eljárást s a bizottság igyekezzék a munkaadókkal ismét tárgyalásokat kezdeni s a harcot megszüntetni, anélkül, hogy a szakszervezeti alapelveket megsértené. A tárgyalások a kongresszus által kiküldött bizottság s a munkaadók között azóta már folyamatban is vannak. A teljes megegyezési egyelőre még az akadályozza, hogy a munkaadók — állítólag időközben tett technikai változtatások miatt — nem képssek az összes sztrájkoló és kizárt munkásokat újra felvenni. Sztrájkok Oroszországban. Az 1905. évi december 15-iki törvény megszüntette a sztrájktilalmat Oroszországban, A hatóságok most kerülő útakon akarják a sztrájkokat büntetőjogi felelősség mellett lehetetlenné tenni. November 6-ikán az egyik pétervári kerületi bíróság előtt 7 munkás pőrét tárgyalták, akiket a büntetőtörvénynek az állami hiva álnokok és kincstári intézetek alkalmazottaira vonatkozó szakaszai alapján helyeztek vád a'á. Az illetők egy pétervári állami gyárban — az Obuchovszky művekben — dolgoztak, ahol a munkások július hó 26-án sztrájkba léptek. A gyár július hó 29-én elbocsátotta az összes munkásokat, augusztus hó 4-én azonban felszólította őket, hogy augusztus hó 7-ig foglalják el munkahelyeiket, a törvényes következmények (a büntetőtörvénykönyv jelzett rendelkezései) terhe alatt. A hét munkást most azért helyezték vád alá — négyet közülük el is ítéltek — mert nem jelentkeztek munkára, habár a gyárigazgatóság szabályszerűen elbocsátotta őket. Erre az üldözésre a pétervári munkások általános sztrájkkal feleltek. A rendőrség jelentése szerint 83.539 munkás sztrájkolt november hó 6-án. Egy hasonló pörben nemrég a nikolajevi hajógyár 19 munkását 6 — 12 hónapi börtönre ítélte a bíróság. Figyelemreméltó a varsói munkások november hó 24-iki sztrájkja, amelyben 20 000 munkás vett részt. A varsói rendőrség különféle akadályokat gördített a munkások azon lörekvése elé, hogy a betegsegélyző pénztárak megalakításánál a törvényben biztosított jogaikat gyakorolják. Az előkészítő bizottsági választások