Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 9. szám - A magánalkalmazottak biztosítása Németországban
326 Munkásügyi Szemle ben az első járulékhónap betöltetett, a legközelebb következő 10 naptári éven belül kevesebb, mint 8 és ezen idő után egy-egy naptári év alatt kevesebb, mint 4 járulékhónap töltetett be, vagy ha az elismerési illeték fizetése elmulasztódott. A váromány elnyerése szempontjából járulékhónapoknak tekintendők az oly naptári hónapok is, amelyekben a biztosított katonai szolgálati kötelezettségének teljesítésére behívatott, betegség miatt hivatásának gyakorlására képtelen volt, vagy szakmai továbbképző iskolát látogatott; a várakozási idő betöltése és a biztosítási szolgáltatások számítása szempontjából ezek a kiegészítő tények nem jönnek tekintetbe. Ha a váromány megszűnt, a járulékoknak, vagy az elismerési illetéknek utólagos megfizetésével, vagy a járulékfizetésre adolt halasztással, amit szűk határok közt engednek meg, újra feléledhet. (49—51. §§.) Nyugdíjat (Ruhegeld) a 65-ik életév betöltésekor, vagy a hivatás gyakorolhatásának elvesztésekor fizetnek. Hivatásának gyakorlására képtelen az, akinek munkaképessége valamely testileg és szellemileg egészséges, hasonló kiképzésű és egyenértékű ismeretekkel és képességekkel bíró biztosított munkaképességének kevesebb, mint felére csökkent. Ha a hivatás gyakorlására való képtelenség tartós, akkor a nyugdíjat azonnal megadják. Ha a hivatás gyakorlására való képességnek ismét elérése belátható időn belül remélhető, akkor a nyugdíjat csak az esetben nyújtják, ha a biztosított 26 hét alatt szakadatlanul képtelen volt hivatásának gyakorlására. A hivatás gyakorlására való képességnek ismét elérése esetén a nyugdíjat megvonják. (25. és 68. §§•) Hátramaradottak járadéka (Hinterbliebenenrente) özvegy asszonyoknak, özvegy férjeknek és árváknak jár. (28. §.) Az özvegy nő biztosított férjének halála után kap járadékot és pedig a rokkantbiztosítással ellentétben az esetben is, ha hivatásának gyakorlására még nem képtelen. Az özvegyi járadék újra való házasság esetén megszűnik, de az özvegy nő részére évi járadéka háromszorosának összegében végkielégítés adandó. (28. és 64. §§,) A biztosított apa halála után 18 évesnél fiatalabb törvényes gyermekei árvajáradékot (Waisenrente) kapnak akkor is, ha az anyjuk még él. A biztosított anya halála esetén a törvénytelen gyermekek és azok a 18 évesnél fiatalabb törvényes gyermekek, akik apátlanok, kapnak árvajáradékot. Az árvajáradék nyújtása nem függ a szűkölködés bebizonyításától. (29. §.) özvegy férfi- és árvajáradékot oly biztosított feleség halála esetén nyújtanak, aki a családját egészben, vagy túlnyomó részben a saját keresményéből tartotta el, ha a férj keresetképtelen. (30. §.) Oly biztosított nők halála esetén, akik nyugdíjat, vagy életjáradékot nem élveztek, ha hátramaradottak járadékára nincs igény, a biztosítottért haláláig befizetett járulékok fele visszafizetendő; e végkielégítés helyett az igényjogosult részére életfogytig tartó járadék fizethető. A járulékok felének visszafizetése eszközölhető továbbá biztosított nőknek a biztosításra kötelezett foglalkozásból férjhezmenetel következtében való kiválása esetén. E visszatérítésen kivül, ami a biztosított nők részére, mint többletszolgáltatás azért lehetséges, mivel az utánuk való hátramaradottak járadéka általában csekélyebb megterhelést jelent, a törvény életbeléptetését követő első 15 éven belül még az is megengedhető, hogy férfi-, vagy nőbiztosítottak oly hátramaradottai részére, akik egyébként az elhaltnak biztosításából eredő szolgáltatásokra nem támaszthatnak igényt, az elhaltért befizetett járulékok felét visszaszolgáltassák. (60—62. és 398. §§.) A rokkantbiztosításnál az eladdig ott is gyakorlatban volt járulékvisszatérítést eltörölték. Oly női biztosítottaknak, akik valamely biztosításra kötelezett foglalkozásból kiválnak, saját indítványukra a biztosítás önkéntes folytatása, vagy