Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - A magánalkalmazottak biztosítása Németországban

Munkásügyi Szemle 327 a várománynak elismerési illeték fizetése révén következő fentartása, avagy az imént említett járulékvisszatérités helyett életjáradék nyújtandó. (63. §.) Hasonlóan, mint a rokkantbiztosításnál, a magánalkalmazott-biztosítás teherviselője is a hivatás gyakorlására való fenyegető képtelenség elhárítása, vagy a már bekövetkezett hivatás gyakorlására való képtelenség megszüntetése végett gyógyeljárást (Heilverfahren) vehet foganatba. A gyógyeljárás megvalósítására tekintélyes összeget, évente mintegy 71/2 millió márkát fordítanak. Nyugdíj, vagy járadék élvezőit a biztosítás teherviselője saját kérelmükre rokkant-, vagy árvaházban, vagy hasonló intézetben helyezhet el és a készpénzszolgáltatásokat e célra egészen, vagy részben felhasználhatja. (36. s köv. és 44. §§.) A nyugdíj összegét a ténylegesen befizetett járulékok mérve szerint állapítják meg. Az évi nyugdíj kiszámításánál az első 120 havi járulék értékének V4 részével, a többi havi járulék értékének V8-részével veszik számításba. A hátramaradottak járadékát elvileg annak a nyugdíjnak a törtrésze szerint számítják, amelyet a családfentartó halála idején élvezett, vagy hivatása gyakorlására való képtelensége esetén élvezett volna. Az özvegy nő és özvegy férfi járadéka e nyugdíjnak a/e részét teszi ki; árvák az özvegyjáradék összegének egy-egy ötödét, apátlan-anyátlan árvák egy-egy harmadát kapják. A magánalkalmazott-biztosításnak összes szolgáltatásait, úgyszintén egyéb költségeit a biztosítottak és azok munkaadóinak járulékaiból (Beitrag) fedezik. A járulékokat a biztosításra kötelezettek és azok munkaadói fele-fele részben viselik. A biztosításra kötelezettnek egyetlen munkaadónál való foglalkoztatása esetén a járulékokat összesen 9 fizetési osztály szerint fizetik; a 2.000 márkáig terjedő fizetési osztályokban úgy szabják meg a járulékokat, hogy azok a rokkantbiztosításra fizetett járulékokkal együtt a fizetési osztály átlagos jövedelmének 8 százalékát teszik ki, a magasabb fizetési osztályokban a járulékok a fizetési osztályba tartozó legalacsonyabb jövedelemnek kerekszámban 8 százalékában állapíttatnak meg. Ha a biztosításra kötelezett több munkaadónál, vagy nem teljes járulékhónapon át dolgozik, a foglalkoztatásért kifizetett munkakeresmény 8/ioo része fizetendő járulékul. A fizetés a járulékoknak postai csekkforgalom útján készpénzben való befizetésével történik; az esedékes havi járulékok Jégkésőbb a következő hónap 15-éig, a több munkaadónál, vagy nem teljes járulékhónapig történő foglalkoztatás esetén fizetendő járulékok legkésőbb a járulékhónap végén fizetendők. Különösen az oly tanítókért és nevelőkért, akik egy és ugyanazon hónap alatt több munkaadónál működnek, van szabályozva a járulékfizetés. Önkéntes biztosítás esetén a biztosított maga küldi be a járulékokat (170. s köv. §§., az 1912. május hó 24-én kelt Hirdetmény — Reichsanzeiger 12. száma, 125. lap.). — Bélyegek alkalmazása csak korlátozottan van mint nyugtázás megengedve és nincs gyakorlati jelentősége. Avégből, hogy azokat a biztosításra kötelezetteket, akik a törvény megalkotása előtt, vagy a biztosításra kötelezett foglalkozásba csupán 30-ik életévük betöltése után történt belépésük alkalmával hivatásuk gyakorlására való képtelenségük, vagy elhalálozásuk esetére életbiztosító vállalatokkal már biztosítási szerződést kötöttek, anyagi károsodástól megóvják, a törvény az ily személyeknek a járulékfizetés alól való mentesítését engedi meg ; azokat az esetleges hozzájárulásokat, amelyeket a munkaadó a magánbiztosításra fizetett, a biztosított indítványára e biztosítás fentartása céljából az életbiztosítás-vállalathoz kell juttatni. Egyebekben a munkaadónak a maga járulékrészét az esetben is be kell szolgáltatnia a birodalmi biztosítási intézetbe, aminek fejében az alkalmazottnak a törvény fél szolgáltatásai járnak. (390. és köv. §§.) A járulékoknak jutalékátlageljárás szerint való megállapítása jelen-