Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 9. szám - A magánalkalmazottak biztosítása Németországban

fflunkásügyi Szemle 325 mint magánalkalmazottat bér ellenében foglalkoztassák, valamint, hogy az évi munkakeresmény ne legyen több 5.000 márkánál. A szövetségtanács a biztosítási kötelezettséget kiterjesztheti oly személyekre is, akik olyan tevékenységet, mint a fentebb felsoroltak, saját számlájukra űznek anélkül, hogy üzemükben saját alkalmazottakat foglalkoztatnának. (1. és következő §§-ok). Biztosításmentesek az átmeneti szolgálatteljesítések, úgyszintén az oly foglalkozások, amelyekért bér fejében csak szabad ellátás nyujtatik. Biztosításmentesek továbbá oly hivatalnokok és más személyek, akiknek nyugdíjra való várományát és hátramaradottaiknak a járadékát bizonyos összegben biztosítják, vagy akiknek foglalkozása valamely ilynemű állásra való átmenetet biztosít. Biztosításmentesek végül az orvosok, fogorvosok és állatorvosok hivatásbeli tevékenységükben (7. s köv. §§-ok). Saját indítványukra felmentheti a járadék-bizottság a biztosítási kötelezettség alól azokat, akiknek az állam, vagy más szövetségek, vaqy ily szövetségeknél azelőtt történt foglalkoztatásuk alapján, vagy mint iskolákban, vagy intézetekben foglalkoztatott tanítóknak, vagy nevelőknek bizonyos minimális összegű nyugdíjat, várakozási illetményt, vagy hasonló járandóságot engedélyeztek és amellett hátramaradottaik javára várományt biztosítottak (11. és 14. §§.). Oly alkalmazottak, akik a törvény életbeléptetése idején életük ötvenötödik évét betöltötték, saját indítványukra a biztosítási kötelezettség alól felmenthetők, ha a várakozási idő megrövidítését tőlük megtagadták, vagy ha ez a megrövidítés egyéb okokból lehetetlen (397. §.). A biztosításba való önkéntes belépést (önkéntes biztosítást) csak a törvény életbeléptetését követő első évben engedték meg és csak szűk határok között. (394. §.) Aki valamely biztosításra kötelezett foglalkozásból kiválik és a biztosítási kötelezettség alapján legalább hat járulékhónapot (Beitragsmonat) eltöltött, a biztosítást önként folytathatja. Ha 120 járulékhónapot töltött el, akkor az addig megszerzett várományt évi 3 márka elismerési illeték (Anerkennungsgebühr) fizetésével megtarthatja. (15. §.) A szolgáltatásokat, valamint általában a magánalkalmazott-biztosításnak minden költségét az alkalmazottak és azok munkaadóinak járulékaiból fedezik, amelyeket a jutalékátlageljárás (Prámiendurschnittsverfahren) szerint szabnak meg. A járulékok egységesek, azaz a magánalkalmazottbiztosításnak összes igényeire érvényesek. A rokkantbiztosításnál csak a járulékok bizonyos számának befizetése után, tehát bizonyos várakozási idő eltöltése után lehet igényt támasztani. A járulékfizetésnek bizonyos szabályszerűségét is megkövetelik, mert különben a biztosításból eredő váromány elvész. A várakozási idő (Wartezeit) járulékhónapokból áll. Nyugdíjnál férfibiztosítottak részére 120, női biztosítottaknál 60 és hátramaradottak járadékánál 120 járulékhónapot kívánnak meg. Ha kevesebb, mint 60 járulékhónap telt el a biztosítási kötelezettség alapján, úgy a várakozási idő a nyugdíjnál a női biztosítottak részére 90, egyebekben 150 járulékhónap. A női biztosítottak alacsonyabb várakozási idejét a nyugdíjnál a női biztosítottak hátramaradottai részére fizetendő járadékok révén bekövetkező csekélyebb megterhelés fogja kiegyenlíteni. A törvény életbeléptetését követő első három évben a várakozási idő megrövidítése megfelelő jutaléktartalék (Prámienreserve) befizetésével megengedhető, a törvény életbeléptetését követő első 10 évben pedig a hátramaradottak járadékára vonatkozó várakozási időt 60 járulékhónapra rövidítették meg. (48., 395., 396. §§.) A várakozási időre csak olyan járulékokat számítanak be, amelyekből eredő váromány nem szűnt meg, vagy újra feléledt. (49., 50. §§.) A váromány (Anwartschaft) megszűnik, ha azon naptári év után, amely-