Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Megjegyzések az ipari bírósági javaslathoz

286 Munkásügyi Szemie természetellenes, sőt veszedelmes is. A javaslat mégis ezt a természetellenes utat követi, amidőn az iparbíróságra bízza az ipari bérharcok és munkáskizárások kiegyeztetését oly módon, hogy az egyezség nem sikerülte esetén valóságos bírói tárgyalás és bizonyító eljárás után indokolt véleményt mondjon ; ezen állásfoglalásnak azonban csak a neve lesz új, de lényegében ítélet az, annak minden külső alakszerűségével, anélkül, hogy az bármi kötelező hatálylyal felruháztatnék, vagy fel is ruháztathatnék. Ezt a rendszert optimisztikusan állítja be a javaslat indokolása, azon reményt fűzvén hozzá, hogy a pártatlanság sugalta és meggyőző, szakszerű érvekkel támogatott bírói véleménynek már ezen belső tartalma oly tekintélyt kölcsönöz, hogy a felek a vélemény erkölcsi ereje előtt kötelező szankció nélkül is meg fognak hajolni. Figyelmen kívül marad azonban az a kialakulás, hogy fordított hatások is jelentkezhetnek oly formán, hogy az iparbíróságnak épen a legnagyobb harcokban, amelyeknek kimenetelét legtöbb szem lesi, kimondott véleményét nem respektálják az érdekeltek és az ily esetekből fakadó megszokás még a rendes ítélkező hatáskörben is az iparbíróság tekintélyének aláásásához és lejáratásához vezethet. Köztudomású, hogy a bérharcok és kizárások a nagy gazdasági életerők összeütközésének megnyilatkozásai, amelyekben sokkal nagyobb érdekek forognak kockán, hogysem egy bölcs vélemény megállíthatná a küzdőket és ezen küzdelmek sorsa sohasem a bírói vélemény nyilvánításán, hanem a hatalmi erőviszonyok megoszlásán fog megfordulni, nem is várják ezen intézménytől hazai szaktestületeink sem az ipari összeütközések könnyebb és enyhébb megoldását1), amint az ipari konfliktusok egyik legkiválóbb kutatója, Sousek is csak az ily bíróságok teljes csődjét tudta megállapítani.2) Elméletileg még koncedálni lehet, hogy olyankor, amidőn egy létező munkaszabályszerződés tartalma, vagy értelmezése körül tört ki a viszály, a tervezet által óhajtott bírói megállapításnak és véleménynyilvánításnak még inkább beállhatna némi fékező és kibékítő hatása. Ámde a gyakorlati kivihetőségen ez is rendszerint hajótörést fog szenvedni akkor, amidőn a jogtudomány még azzal sincs tisztában és arra nézve sem tudott nyugvópontra jutni, hogy az ily kollektív szerződések tulajdonkép miféle jogi kategóriába sorozandók és azokból mily kötelezettségek származhatnak.3) Különösen szembetűnők a gyakorlati keresztülvitel nehézségei, ha csak arra az egyébként alárendelt jelentőségű rendelkezésre gondolunk, amit a javaslat 31., 37. és 38. §-ai említenek, t. i., hogy a bíróság békéltető tanácsa tagjainak számára és személyére nézve elsősorban a »felek« megegyezése irányadó, a »felek« számának ötnél nagyobb volta esetén csak képviselők útján történhetik a tárgyalás, de a »felek« idézésre a bíróság előtt megjelenni kötelesek. Hisz akkor, amidőn a munkaszabályszerződések személyi hatálya és terjedelme tekintetében olyan szerteágazók a nézetek4) és amikor e szerződéseknek úgy jogtudományi és még inkább tételes törvénybeli pontos elhatárolása hiányzik, ki fogja megmondhatni, hogy egy vitás munkaszabályszerződésnek kik a tárgyalásba bevonandó felei és a felek nevében kik jogosultak képviselőket kiválasztani. Alig képzelhető el a mégis csak szigorúbb bírói alakszerűségek között egy ilyen eljárás sikeres és gyors lefolytatása és a közigazgatási fórumok nagyobb eljárási szabadságukkal s nagyobb mozgékonyságukkal minden esetre ') Lásd az aradi és a kolozsvári kereskedelmi és iparkamaráknak, úgy a horvát-szlavón gyáriparosok országos szövetségének véleményes nyilatkozatait e tárgyban »Az ipartörvény módosítása' című idézett munka XIV. kötetének 69., 73. és 77. lapain. -) Lásd J. Sousek >Der rechtliche Charakter der Arbeitskonflikte < című munkájának 111. lapján. 3) Lásd erre nézve dr. F. Mayer és dr. S. Grünberg ••Kommentár zum Gesetz über den Dienstvertrag der Handlungsgehilfen und anderer Dienstnehmer in ahnlicher Stellung« című munkájának 88-89. lapjait. 4) Vesd össze Ph. Lotmar Der Arbeitsvertrag nach dem Privatrecht des Deutschen Reiches című munkája [. kötet 795. és köv. lapjait, úgy dr. H. Sinzheimer »Réchtsfragen des Arbeitstarif« vertrags című munkájának 13. és köv. lapjait.