Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 7. szám - Az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslat bírálata

268 Munkásügyi Szemle 17.858 érdemlegesen elintézett ügvből mindössze 525-en éltek felebbezéssel. A tervezetnek az az aggodalma tehát, hogy az ülnökökkel szervezett felebbezési tanácsok alakítása nagy nehézségekkel járna, nem alapos. A tervezet igen sok kérdést nyitva hagyott és a végrehajtási rendeletnek tartott fenn. Ez is nagy hiánya a tervezetnek. A végrehajtási rendelet kétségkívül ront még ezen a tervezeten is. Törvényben kellett volna szabályozni az ipari bíróságok egész szervezetét, különösen a választás módját és a választások felett határozó^ hatóságokat. A német törvény az ipari és kereskedelmi bíróságok szervezetét és eljárási szabályait részletesen szabályozza. A tervezet a választási eljárásra vonatkozó szabályok elkészítését a kereskedelemügyi és igazságügyi miniszterre bizza. A lajstromok vezetését ugyancsak a két miniszter rendeletileg szabályozza és a választói jog gyakorlását a lajstromba bizonyos időpontban fennállott, úgyszintén bizonyos időszakon át tartott felvételhez kötheti (17. §). Hogy ez mit jelent, fejtegetni felesleges. A kereskedelmi és igazságügyminiszter rendelete még a megszorított választói jogot is illuzióriussá teheti.« A munkanélküli-számlálás eredménye. Lapunk 4. számában hosz szasabban megemlékeztünk a fővárosi tanács által tervbe vett munkanélküliszámlálásról. A számlálás március 22-én és 23-án ment végbe. A számlálóbiztosok összesen 30.000 munkanélkülit irtak össze a fővárosban és környékén. Minthogy március hó közepén már több iparágban föllendülés volt észlelhető, a húsvéti ünnepek közelsége miatt a ruházati iparban alig van munkanélküli s az építőiparban is részben megkezdődött már a munka, a munkanélküli-számlálás nak ez az eredménye eléggé jellemzi azt, hogy mekkora lehetett a munkanélküliség a téli hónapok folyamán. A számlálás eredményének részletes feldolgozása még folyamatban van. A gyógyszerészsegédek mozgalma. A Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetsége közgyűlést tartott, amelyen a gyógyszerészsegédek szociális követelései kerültek megvitatásra. A közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja, hogy mivel a gyógyszertári jogok adományozása még mindig nincs törvényesen rendezve, utasítja a vála ztmányt, hogy minden eszközzel hasson oda, hogy törvény biztosítsa a kor szerinti sorrendet és zárja ki minden más szempont érvényesülését. Munkaadók állásfoglalása a kollektív szerződések mellett. A hamburgi kikötőben érdekelt munkaadók egyesülete a »Hafenbetriebsverein<, a melyhez a legnagyobb szállítócégek tartoznak, 1912-ben hosszas tárgyalások után kollektív szerződést kötött 18 munkásszervezettel, melyekhez a kikötőben dolgozó munkások tartoznak. A szerződés szabályozza a munkabéreket, munkaidőt, vasárnapi és éjjeli munkát, mindent a legapróbb részletekig. A munkaidő a mult évi május elseje óta, az egész kikötőben 9 óra naponta, nyáron 2, télen l1/2 órai ebédszünettel. A hamburgi hajósvállalatok évi jelentése a szerződés hatásáról úgy nyilatkozik, hogy annak eddigi eredményei teljesen kielégítők s kisebb jelentőségű súrlódásoktól eltekintve, semmi panaszra sem adnak okot. A Hafenbetriebsverein 1911, évi jelentése is hangsúlyozza, hogy a szerződés következtében a kikötői munkálatok zavartalanul folytak. Minthogy azonban más munkások, nevezetesen az Elbe hajósok és a hajógyári munkások mozgalmai miatt a forgalom mégis zavart szenvedett, a jelentés sürgeti a kollektív szerződések törvényes szabályozását: az ipari béke érdekében. Az egyesület a szabályozást a munkás- és munkaadószervezetek magánjogi felelőssége mellett kívánja. Ez természetesen nem egyezik a munkásszervezetek felfogásával a kollektív szerződések szabályozását illetőleg, de mindenesetre jellemző, hogy egy ilyen nagy és befolyásos munkaadótestület a kollektív szerződéseknek a munkaadók szempontjából való hasznosságát feltétlenül elismeri. Külföldi munkások a német munkapiacon. A német munkásközpont (Arbeiterzentrale) jelentése szerint feltűnő módon szaporodott a Galíciából és Magyarországból jövő munkát keresők száma. Nagy számban jöttek Oroszlengyelországból is, úgy, hogy a jelenlegi gyönge munkáskereslet mellett sem a mezőgazdaságban, sem az iparban nem nyerhettek kielégítő módon elhelyezést. A Magyarországból jövők száma már januárban is feltűnően nagy volt, februárban azonban már olyan mértékben szaporodott, hogy a kínálat nagyban túlszárnyalta a keresletet.