Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 7. szám - Az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslat bírálata

Munkásügyi Szemle 265 mélyzetet. A segédorvosok között a megbetegedések körülbelül hétszerte gyakoriabbak, mint az osztályvezető orvosok között. Nagyobb volt a megbetegedések száma az ápolónők között, mint a szerzetes nővérek, vagy az ápolók között. A megbetegedés okául többnyire gyenge testalkat — előrement megbetegedés-, vagy túlerőitetetés folytán csökkent ellenállóképességet jeleztek. Régebbi közkórházakban gyakoriabbak voltak a megbetegedések, mint a korszerűbb, újabb berendezésűeknél. Égetően szükséges, hogy a tüdővészesek külön osztályán alkalmazottakat rendszeresen, legalább évenként fölváltsák. A III. nemzetközi iparegészségügyi kongresszust 1914 szeptember 21-től 26-ig tartják meg Wienben az osztrák parlament helyiségeiben. Az ipari megbetegedésekről, különösen az ólommérgezésről és annak elhárításáról, az elfáradásról stb. több nagynevű tudós fog referátumot tartani. A kongresszussal kapcsolatban kiállítást is rendeznek, amelyre már is nagyon sok és érdekes tárgyat jelentettek be. A kongresszus befejezte után Ausztriának és Wiennek több érdekes ipari üzemét és gyárát tekinti meg a kongresszus. A napirend főbb pontjai: l. elfáradás, 2. nedves és forró levegőben való munka, 3. a lépfene, 4. pneumokoniozisok, 5. a villamosság által okozott kórok, 6. az ipari mérgek, 7. a hallás megromlása az ipari munka következtében, 8. különbözők. A kongresszus hivatalos nyelve német, francia, angol és olasz. Jelentkezések dr. Teleky Lajoshoz Wien, Türkenstrasse 23. intézendőíc. A magyar országos-bizottság most van alakulóban, a Társadalmi Múzeum szervezi. Mérges tapéták. Dr. Kuttner berlini tanárnak az utóbbi időben gyakran volt alkalma idült gyomorhurutban szenvedő betegeket kezelni, akik emésztési és erős táplálkozási zavarokkal küzdöttek. Feltűnő volt ezeknél, hogy házi ápolás mellett, dacára a szakszerű kezelésnek, állapotuk nem javult, amint azonban a klinikára fölvétettek, minden étrendi megszorítás és különös gyógyeljárás nélkül gyorsan gyógyultak. Amint azonban hazakerültek, dacára a gondos ápolásnak és szigorú étrendnek, visszaesések következtek be. Ebből arra lehetett következtetni, hogy otthon az étkezés keretén kívül kell valami ártó tényezőnek lennie. A gyanú a tapétákra esett és a vizsgálat alkalmával azokat tényleg arzéntartalmúaknak találták. Az arzénmérgezést valószínűleg a méregtartalmú por okozta. Az arzénmennyiség, ami a tapétákban kimutatható volt, nem nagy ugyan, de teljesen elegendő, hogy mérgezést okozzon, ha figyelembe vesszük, hogy a betegek egész éjjel állandóan ki voltak téve a méreg behatásának, mert mind az öt esetben a hálószoba tapétái tartalmaztak arzént. Figyelemre méltó volt még az a körülmény, hogy az egyik beteg ugyanazokkal a tapétákkal bevont hálószobát megbetegedése előtt két évig használta. Megbetegedése előtt ugyan állandóan nyitott ablak mellett aludt és csak azután lépett föl a betegség, miután öt hétig csukott ablak mellett aludt. Annak, hogy nem minden lakótárs betegedett meg, az az oka, hogy a méreggel szemben való érzékenység nem minden egyénnél egyforma. Minthogy nem tételezhető föl, hogy ezek az esetek szórványosan fordulnak elő, makacs bélhurut és vérszegénység esetén gondolni kell erre a kór-okra. Tapéták festésénél arzént használni nem szabad ugyan, a tilalmat azonban nem tartják meg, valószínűleg nincs az iparnak hasonló értékű ártalmatlan pótszere a mérges festőanyag helyett. Egyébként arzént nemcsak tapéták gyártásánál, hanem olcsóbbfajta linóleum előállításánál is használnak. Az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslat bírálata. A magyarországi munkásszakszervezeiek budapesti vezetőségének együttes ülésén, folyó évi március hó 27-én dr. Rónai Zoltán ügyvéd, szociálpolitikai író előadást tartott az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslatról. Az előadást, amely a törvényjavaslat részletes kritikai méltatását adja, kivonatosan az alábbiakban ismertetjük : A magyar polgári peres eljárás lényeges átalakulás eíőtt áll. A pernek teljesen megváltozott rendjével át kell alakulnia a bíráskodásnak a munkaviszonyokból eredő ügyekben is. Ha nehézkes és értelmetlen formaságokkal teli az eddigi peres eljárás Magyarországon, fokozottabb mértékben igy volt ez a munkaviszonyból eredő perekben. A munkás perét valósággal mesterséges módon meghosszabbítja a törvény. Mielőtt a rendes bíróságokhoz fordulhatna, át kell mennie a békéltető eljárás teljesen fölösleges huza-vonáján. Az ipartestületi békéltető MUNKÁS VÉDELEM. MUNKAVISZONY.