Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 7. szám - A polgári törvénykönyv tervezetének szociális rendelkezéseiről

Munkásügyi Szemle 263 a munkásbiztosításnak. Az alkoholbeteggondozó intézeteket meg kell fosztani charitativ jellegüktől és szociálpolitikai intézményekké kell átalakítani. Az előadáson nagyszámú előkelő közönség, közte az osztrák belügyminisztérium, vasúti minisztérium és közös hadügyminisztérium hivatalos képviselője is részt vett. Az előadást közölni fogjuk. A szociális helyzet befolyása az alkoholizmusra. A »Krankheit und soziale Lage« című gyűjtőmunkában Dr. B. Laquer egészségügyi tanácsos, az alkohollal való visszaélés és a szociális helyzet közötti vonatkozások fontos kérdését tárgyalja. Az iszákosság belső és külső okokból fejlődik. A belsők a testi szervezetben fekszenek, amennyiben idegességre hajlamos egyének, mint pl. iszákosok, elmebetegek utódai, stb. csak ritka esetben menekülnek attól a veszedelemtől, hogy iszákosokká váljanak. Sokkal nagyobb jelentőségűek az alkohollal való visszaélésnek, mint tömegtünetnek keletkezésére a külső szociális okok. Az alkoholizmus azokat az alsó néprétegeket lepi meg, amelyek a pálinkát, a sört, egyes vidékeken a bort is tápszernek, erőt adó szernek tekintik és szokványosán élvezik úgy az étkezés alatt, mint azonkívül. A néptömegek továbbá, akik a felső rétegeknek rendelkezésre álló kulturális intézményeket jórészt nélkülözik, az alkoholban a vigasztalót látják, amely szabad idejüket kitölti, amely a hiányt és otthont pótolja, amely a nyomorról és gondokról való megfeledkezést hozza. Be van bizonyítva, hogy a néptáplálkozás sülyedésével a szeszes italok az étkezések rendszeres kísérőiként jelentkeznek. Prof. Rubner adatai szerint a táplálék ezáltal olyformán változik, hogy az alkohol folytán a tápszer-fejérje szegényebb lesz és mérsékelt alkoholfogyasztás mellett is be kell következnie a fejérje hiánynak. Tudvalevő, hogy egészségünk megtartásához nélkülözhetetlen szükségünk van bizonyos mennyiségű fejérjére. Az egyforma és többnyire íztelen táplálék gyakran okoz étvágytalanságot és undort. Ennek következménye a vágyakozás olyan anyagok után, amelyek a táplálékot megjavítják és e célból rendszerint az alkoholhoz folyamodnak. Ehhez járul még az a fájdalom, nagyon elterjedt előítélet, hogy az alkohol a test erősítéséhez hozzájárul. Ezzel magyarázható az a kárhozatos népszokás, hogy kicsiny és iskolás gyermekeknek is adnak alkoholt. Dr. Hecker szerint Münchenben 1906-ban 4657 népiskolai tanuló közül 55"3°/o rendszeres alkoholélvező volt, 4-5% rendszeres ivó és 6"4°/<> pálinkaivó. Minden iskolában (4 népiskola) kitűnt, hogy az alkoholélvezet emelkedésérel a szorgalom és felfogási képesség csökkent. Az alkoholhoz vezet a lakásínség is. Németországban csak mintegy 250.000 némileg lakályosan berendezett munkáslakás van, holott a munkáscsaládok száma 8 millió. A lakások többnyire nyomorúságosak, tisztátalanok, egészségtelenek, túlzsúfoltak. Az ágyrajárás különösen előidézője az alkoholizmusnak. Az alkoholizmussal kapcsolatban van a Truckrendszer, vagyis olyan berendezkedés, hogy a vállalkozó a munkásnak pénz helyett élelmi és élvezeti cikkeket, mindenekelőtt pálinkát és sört sóz a nyakába. Nagyon el van terjedve a pálinka-kommenció az aratómunkásoknál. Ezt a pálinkát a munkások béréből levonják; hiszen a munkaadó gyakran pálinkafőzőtulajdonos. Arra a kérdésre, hogy a belga Gent város dokmunkásainak miért olyan nagy része rabja az italnak, az 1886-ik évi nagy ankét szakértőjének az volt a felelete, hogy: »mert minden munkaadó egyúttal korcsmáros is.« A sörfőzőiparban is nagyon szokásos a sörrel való fizetés. Rendszerint napi 7 litert számítanak a tanult és 5 litert a tanulatlan munkásra. Ezért olyan gyakoriak a balesetek és betegségek olyan munkásoknál, akik alkoholtermeléssel, vagy értékesítéssel foglalkoznak. Míg Németország összes ipari betegsegélyző pénztáraiban az 1907-től 1911-ig terjedő öt év alatt minden ezer munkásra évenként 41—46 sérülés esett, a sörfőzők betegsegélyző pénztárában ez a szám jóval ennek a kétszerese fölé emelkedett, vagyis 99 —118-ra. Figyelemreméltó a balesetek csökkenése 234-ről 174-re, vagyis körülbelül egy negyed résszel a frankfurti sörfőző munkások közt, ami okozati összefüggésben van azzal, hogy 1904-ben a természetben adott sört pénzzel váltotta meg a gyár, ami által nagyon csökkent a sörivás a sörfőző munkások közt. A hivatásnak az alkoholizmusra való befolyásáról a következőképpen ítél dr. Laquer: A felsőbb rétegekben, pl. a betegápolók, gyógyszerészek, vidéki orvosok, akik éjjeli munkások, fájdalom, nagy részét szolgáltatják az alkoholisták-