Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 7. szám - A polgári törvénykönyv tervezetének szociális rendelkezéseiről

262 Munkásügyi Szemle Grósz, Szigeti, Biringer, Grossmann dr.-ok azt a kapcsolatot tartották fontosnak minden szervre nézve, amely a kerületi munkásbiztosító pénztárak és a helyi dispensairek között létesít közös munkát. Parassin dr. tájékoztatta az értekezletet arról az álláspontról, amelyet az Országos Pénztár a tüdőbetegondozóintézetek létesítésében elfoglal és amely készséggel támogat minden közös munkára irányuló akciót. A venereás betegségek elleni országos védőegyesület április hó 2-án a Pester Lloyd Társulat dísztermében Donáth Gyula dr. egyetemi tanár elnöklésével ünnepélyes közgyűlést tartott. A közgyűlésen Donáth Gyula dr. egyetemi tanár megnyitóbeszéde és a főtitkári és pénztári jelentések után Liebermann Leó dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár tartotta meg ünnepi előadását. Előadásában rámutatott arra, hogy az intelligens körökben mindinkább terjed a szexuális neuraszténia, amelynek az alapoka a venereás betegségektől való félelem és az ezektől való túlzott tartózkodás. Szükségesnek tartja, hogy a serdülő ifjúság részére alapos kritikával megírt nyomtatványokat adjanak ki. A női nem kioktatását sokkal egyszerűbb dolognak tartja. A kezdő kioktatást a fiúgyermekkel egyidőben lehet kezdeni. Ugyanez áll a venereás betegségekre vonatkozólag is. Ezután Ilosvay Lajos államtitkár üdvözölte azokat, akik a mozgalom vezetésére vállalkoztak és akik a Társadalmi Múzeumnak a létrehozása körül fáradoztak. Az indítványok során Nagy Géza azt kérte, hogy az egyesület tegye lehetővé, hogy az egyesületen belül ifjúsági csoport alakuljon, amely az anyaegyesületet a venereás betegségek elleni mozgalmában támogassa. A közgyűlés a tisztikart egyhangúlag megválasztotta. A közgyűlés után a közönség a Társadalmi Múzeum venereás szakosztályát tekintette meg Szántó Menyhért miniszteri osztá!ytanácsos kíséretében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók nagyszebeni vándorgyűlésének idejét f. évi augusztus 30-tól szeptember 2-ig állapították meg. Az orvosi szakcsoportban tartandó előadásokat Dollinger Gyula dr., egyetemi tanárnál, a szakcsoport vezetőjénél kell bejelenteni. A betegség és társadalmi helyzet összefüggéséről tartott előadássorozatot a társadalomtudományok szabad iskolájában dr. Hahn Dezső főorvos. Ismertette a német irodalomban erről a tárgyról a legújabb időben megjelent munkákat. Budapestre vonatkozólag Körösi és Pikler adatait közölte, a magyar ipari munkásokra vonatkozólag pedig saját kutatásainak eredményeit. A társadalmi helyzetnek döntő befolyása van a betegségek keletkezésére és a halálozási viszonyokra. Fontosabb ez a behatás, mint a klima hatása, vagy a faj behatása. A halál előtti egyenlőség illúzió, a vagyontalan, zsúfolt lakásokban lakó, elégtelenül és rosszúl táplálkozó, tudatlan, a pauperizmus egyéb behatásának kitett osztályok halálozása többszöröse a vagyonos osztályok halálozásának, élettartama sok évvel rövidebb. A modern munkásbiztosítási statisztikák nyomán különösen jól tanulmányozható a foglalkozás behatása a megbetegedések keletkezésére és a halálozás arányszámára. A szociális tényezők hatását a betegségek keletkezésére e statisztikák meglepő adatai bizonyítják. E tényezők ismeretében lesz csak módjában a társadalomnak igazán és komolyan megtenni a népbetegségek megelőzésére mindazt, amit mai társadalmi szervezetünk mellett egyáltalában meg lehet tenni. Alkoholbetegek gondozása és betegsegélyző pénztárak címén előadást tartott az »Österreichischer Vérein gegen Trunksucht« meghívására Dr. Stein Fülöp, a budapesti munkáskórház főorvosa, Bécsben. Első sorban tudományos szempontból fejtegette azt, hogy nem áll az utolsó időben hangoztatott tény, hogy az alkoholbetegek mind született psychopaták, hanem hogy ilyenek mellett vannak nagyszámmal könynyebb alkoholbetegek, akik intézetben, de számos esetben ambulanter is gyógyíthatók. Ez okból a betegsegélyző pénztáraknak, amelyek a néptömegek gyógyítását tűzték ki céljokul, hivatalosan az alkoholbetegek gondozásával is kell foglalkozniok. Az európai államok, különösen Németország, Ausztria és Magyarország ebbeli viszonyainak illusztrálásával hangoztatta azt, hogy milyen szociális igazságtalanság az, hogy az állam egyrészt mindent megtesz, hogy ivásra a népnek minél több alkalma legyen, másrészt az ivás áldozatait a betegségi segély elvonásával sújtja. A magyar munkásbiztosítási törvény, ennek az állapotnak véget vetett, a német »Reichsversicherungsordnung« most követte. Ilyen körülmények között azonban az alkoholbetegek gondozása és a betegsegélynek esetleg naturáliákra való változása elodázhatlan kiegészítése