Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének III Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről

10 Munkásügyi Szemle sem okolja meg azt, hogy a szolgálati akkordszerződés munkavállalóját megfosszuk azoktól a jogkövetkezményektó'1, melyekre a mai jogérzet szerint szüksége van általában a szolgálati szerződés minden munkavállalójának, tehát a szolgálati akkordszerződés munkavállalójának is, nincs ellenben szüksége a vállalkozónak. De nem is áll az, hogy azért, mert a megjelölt elvi alapon nem lehet séges, nem lehetséges egyáltalán a szolgálati és vállalkozási szerződés tényálladékának a mainál jóval tökéletesebb elhatárolása. Mily irányban történjék ez, arra igen helyes érzékkel éppen T.-ünk mutat példát, midőn a munkaviszonyoknak azokat a kategóriáit, melyekben a munkavállalót különös védelemben kell részesíteni, kiemeli a többi közül és tekintet nélkül arra, hogy az illető munkaviszonyban a munkát idő vagy a munka eredménye szerint díjazzák-e, azt a munkaviszonyt mindenesetre a szolgálati szerződés tekintetében megállapított szabályok alá helyezi. T.-ünk szerint a vállalkozási szerződés feltétlen kizárásával csak szolgálati szerződés (esetleg megbízás: erre nézve 1. fentebb I. alatt) tárgya lehet az oly munkaszerződés, melylyel a munkavállaló ellenértékért a munkaadó háztartásában, gazdaságában vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra (munkára) kötelezi magát. Bármennyire helyes a szóban levő munkakategoriáknak a szolgálati szerződés szabályai alá helyezése, amit igazol az, hogy a szóban levő munkaviszonyok szabályozásával foglalkozó különleges törvényeink már is a szolgálati szerződés szabályai értelmében rendezik az ily munkák valamelyikére irányuló munkaviszonyt: mégis meg kell állapítanunk, hogy T.-ünknek ez a rendelkezése részben többet ölel fel, mint amennyit valószínűleg akar, részben kevesebbet, mint amennyi a dolog természetéből következnék. a) Többet ölel fel, mert kétségtelen, hogy a munkaadó háztartásába, gazdaságába, üzlete körébe tartozó munkák — melyeket különben rendszerint csakugyan szolgálati viszonyban álló alkalmazottak végeznek — végeztethetők és nem ritkán végeztetnek is oly munkavállalókkal, kikre aligha gondol a T. a szolgálati szerződés ama különleges rendelkezéseinek megállapításánál, melyeknek célja éppen a szolgálati szerződés munkavállalójának különleges védelme. Aligha látszik ugyanis megokoltnak, hogy ha pl. a lakástisztogatást, esetleg csak kivételesen nem házi cseléd, hanem a lakástisztító vállalat végezi; ha a gabonának kicsépelését a gazda, talán azért mert saját cséplőgépe éppen megromlott vagy kivételesen gazdag termését saját munkásaival kícsépeltetni képtelen, cséplővállalkozóra bízza ; ha azért, mert a rendesen különben saját üzleti könyvelője által vezetett üzleti könyveknek felülvizsgálatára a kereskedő kivételesen könyvelési szakértőt (revisort) szerződtet; ha azért, mert a véletlenül egy időre összetorlódott megrendeléseket a gyáros saját munkásaival kivételesen feldolgoztatni képtelen és az egyébként saját üzleti köréhez, üzeméhez tartozó munkának egy részét kivételesen egy másik gyárossal végezteti el: ha ilyen esetekben annak a lakástisztító-vállalkozónak, cséplővállalkozónak, könyvelési szakértőnek, gyárosnak munkája, azért, mert ezek ezt a munkát a munkaadónak háztartásában, gazdaságában, üzleti körében végezik, a szolgálati szerződés szabályai szerint Ítéltetik meg. Annak kimutatásából azonban, hogy T.-ünk, midőn bizonyos teendőket mindenesetre a szolgálati szerződés körébe utal, odautal ezzel oly munkákat is, melyek elvileg talán nem tartoznak oda, korántsem szabad azt a következtetést levonni, hogy T.-ünknek a szolgálati szerződésről adott tényálladék-megállapítását meg kell változtatni. Az olyan esetek, aminőkről fentebb megemlékeztem, aránylag mégis csak ritkábban fordulnak elő. És ha előfordulnak is, a szolgálati szerződés szabályozása elég módot ad arra, hogy ily esetekben úgy a munkaadó, mint a munkavállaló, mint gazdasági erőben és szakértelemben egyenlő felei az illető munkaviszonynak,