Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének III Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről

Munkásügyi Szemle a szerződésben a munka kockázatát a munkavállalóra áthárítani, tehát a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban megállapított törvényi jogkövetkezmények egyikét a szerződésre alkalmazni, ezen. az alapon arra következtet, hogy a felek a szolgálati szerződéssel kapcsolatban megállapított törvényi következményeket egyebekben is kizárni és egészben véve vállalkozási szerződést kötni kívántak. Bizonyos pedig, hogy a jogot és jogszolgáltatást épp azokban a viszonylatokban, melyek a szerződéseknek (a vételtől eltekintve) kétségkívül legnagyobb számát termelik, melyek a társadalomnak létérdekeit érintik : a munkaszolgáltatások tekintetében ily ingatag alapra helyezni nem volna szabad. Annak, hogy T.-ünk szerint a szolgálati szerződésnek és a megbízásnak határvonalai így elmosódnak, hogy a szerződés jogi megítélése konkrét esetben így oly nehézzé válik, főoka abban van, hogy T.-ünk elmulasztja legalább az egyik szerződés törvényi tényálladékának határozott, kétséget kizáró megállapítását. Tetézi ezt a hibát T.-ünknek az a további, nézetünk szerint szintén helytelen eljárása, hogy visszterhes munkaszolgáltatások tekintetében is teljesen egyenrangú szerződési typusokként állítja oda a szolgálati szerződést és a megbízást, amelyek közül ugyanarra a munkaszolgáltatásra alternative akármelyik alkalmazásra kerülhet. (Ugyanez áll különben, bár a T. indokolása mást mond, a vállalkozási szerződés és a megbízás egymáshoz való viszonyára is, amiről azonban itt nem beszélünk.) T.-ünk álláspontja közel áll e tekintetben az új svájci kötelmi jogéhoz, mely e részben úgy rendelkezik, hogy oly munkaszerződésekre, melyek nem tartoznak más valamely munkaszerződési typus alá, a megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (394. §.). Még a svájci kötelmi jog is bizonyos pr^eferentia-t biztosít azonban ezek szerint a megbízás fölött a speciális munkaszerződési typusoknak és ezen kívül annyival logikusabb, mint T.ünk, hogy nem emel ki bizonyos munkaszolgáltatásokat a többi közül oly látszólagos hatállyal, hogy kiváltképen ezek visszterhes vállalása teszi éppen a szolgálati szerződés tárgyát. Mihelyt ezt tesszük ugyanis, mint a hogy a háztartási, gazdasági és üzleti teendők tekintetében ezt T.-ünk teszi, teljesen felesleges és csak zavarra ad okot, ha még e különleges módon kiemelt munkák tekintetében is megengedjük, a szolgálati szerződés jogkövetkezményeinek teljes kizárásával, kizárólag csak a megbízás jogkövetkezményeinek alkalmazását. És hogy »a felek szándéka« e részben ismérvül el nem fogadható, azt már fentebb kimutattuk. Egyedül helyesnek e részben tehát csakis a német ptkönyv állásfoglalása tekinthető, amely nem biztosít alternatív alkalmazást a szolgálati szerződésnek és a megbízásnak, hanem igenis megengedi azt, hogy ott, ahol ez megokolt, a két szerződési typus jogkövetkezményei cumulative nyerjenek alkalmazást. Teszi pedig ezt oly értelemben, hogy arra a szerződésre, mely természeténél fogva szolgálati szerződés, (más kérdés, helyesen állapítja-e meg a német ptkönyv a szolgálati szerződés törvényi tényálladékát), megengedi ugyan a megbízással kapcsolatban megállapított egyikmásik jogkövetkezmény alkalmazását, ha a szolgálati szerződéssel kapcsolatban a megbízás ismérvei is fenforognak, ha t. i. ügyellátásról (Gescháftsbesorgung-ról) is van szó : egyebekben azonban teljes mértékben érvényesíti arra a szerződésre a szolgálati szerződés jogkövetkezményeit Ha a szolgálati szerződésre vonatkozólag megállapított jogszabályokat jórészükben elértékteleníteni nem kívánjuk, nem választhatjuk el egymástól a szolgálati és megbízási szerződéseket T.-ünkben sem másképen, mint csak úgy, hogy megállapítván lehető szabatossággal a szolgálati szerződés tényálladékát, az oly szerződésre, amely e tényálladéknak megfelel, »a felek szándékára« való tekintet nélkül a szolgálati szerződéssel kapcsolatban megállapított jogkövetkezményeket alkalmazzuk, kiegészítvén ezt azzal, hogy amennyiben az ily szerződésben a megbízásnak, mondjuk: az ügy-