Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Befejező közlemény.)

Munkásügyi Szemle 89 hanem mint a fél fölött álló természeti törvények következményét, épúgy, mint az államhatalom rendelkezését, a fél személyén kívül álló lehetetlenségi oknak. Ha elmosódnak a határok már akkor, midőn a fél személyében rejlő teljesítési akadályról van szó, még bizonytalanabbá válik az eligazodás annak vizsgálatánál, mi tartozik a félnek érdekköréhez. Ha pl. a munkaadó tartozik szolgáltatni az anyagot és ezt nem teszi, mert saját anyagszállítója megkésett; ha ő tartozik szolgáltatni a munkaeszközöket, azonban a gépen a munkát lehetetlenné tevő hiba esett; ha ő tartozik szolgáltatni a munkahelyiséget, azonban az leégett, vagy ha hajó, hát megfeneklett; ha ő tartozik a másik felet a munka színhelyére szállítani, azonban a kocsi eltört, a vasúti forgalom megakadt; ha ő tartozik gondoskodni azoknak a törvényi szabályoknak megtartásáról, melyeknek mellőzése a munka hatósági betiltását vonja maga után és ezt elmulasztja, úgy hogy a hatóság a munkát tényleg megtiltja: mindez esetben nem fér talán kétség ahhoz, hogy a lehetetlenség oka a munkaadó érdekkörében merült fel. Ha azonban az időjárás teszi lehetetlenné a munka végezését (pl. az építőiparban, a mezőgazdaság körében), ha járvány miatt tiltja be ahatóságamunkát: nagyon lehetséges,hogy még azok közt is akadnak olyanok, akik e lehetetlenségi okokat a munkaadó érdekkörén kívül állóknak tekintik, akik az előbb felsorolt esetekben igenis hajlandók a lehetetlenség okát az ő érdekkörébe utalni. E kétségtelenül lehetséges felfogással szemben viszont mi nem tulajdoníthatunk eltérő jogkövetkezményeket e lehetetlenségi okok e kétféle csoportjának. Az igazságosság szempontjából mi mindegynek tekintjük azt, hogy a lehetetlenség azon alapszik e, hogy a gyár a munkaadó hibája nélkül leégett, a vasúti töltést az ő hibája nélkül elöntötte az ár, avagy, hogy hirtelen fagy következtében falazni, felhőszakadás következtében kapálni nem lehet. Mi úgy véljük, hogy miután a szolgálati szerződés keretében a munka objektív célját a munkaadó állapítja meg és, hogy, ha nem is e szerződés törvényi tényálladéka szerint, de tényleg a munkaadó e szerződés keretében munkaalkalom nyújtására is kötelezi magát, amint a munkavállalónak szubjektív célja a szolgálati szerződéssel kapcsolatban éppen a létfentartását biztosító munkaalkalomnak megszerzése — hiszen éppen ez a szempont okolja meg az 1308. §. rendelkezését —: mindaz a veszély, amely a munka célját, tárgyát és magát a munkaalkalmat fenyegeti, amennyiben nem tartozik az a munkavállalónak az általa kötelezett szolgáltatás szerint megállapítandó érdekköréhez, igenis a munkaadó érdekkörében felmerültnek tekintendő. A munkaadó méltányos érdekeit e magyarázat érvényesülése esetére is eléggé megvédi az 1308. §. második bekezdésének alábbi javaslatunk értelmében szövegezett rendelkezése, amely szerint ugyanis a munkaadó a lehetetlenné vált helyett más munkát is ajánlhat fel a munkavállalónak, sőt, más munkaadónál is köteles ez munkát vállalni: ellenben az 1308. §. első bekezdésének ily értelmezése nélkül a munkavállalónak a szolgálati szerződéshez fűződő igen méltányos érdekei is nélkülöznék a kellő védelmet. Akármint döntjük is el ezt a kérdést, bizonyos, hogy a T. maga nem dönti el azt. És éppen ez az első kifogásunk a T. szóban levő rendelkezése tekintetében annál súlyosabb kifogásunk, minél eltérőbbek azok a jogkövetkezmények, amelyek a lehetetlenségi okokhoz, azoknak különböző kategóriákba való sorolása szerint fűződnek. Már most, ha T.-ünk azon az állásponton van, amelyet e kérdésben itt mi is elfoglalunk, akkor könnyű a segítség. Ez esetben az 1309. §. érintetlenül hagyása mellett csak az 1308. §. első bekezdését kell világosabban szövegezni és pedig akként, hogy a munkavállaló nem veszti el a munkabérhez való jogát azáltal, hogy a munkaadó a szolgálat elfogadásával késedelmes, vagy hogy a munka teljesítése oly véletlen eset következtében válik lehetetlenné, amely nem a