Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Szolgálati szerződés. Észrevételek a Magyar Polgári Törvénykönyv Tervezetének. III. Rész. 11. Cím 1. Fejezetéről. (Befejező közlemény.)

90 Munkásügyi Szemle munkavállaló személyében, vagy érdekkörében merült fel. Ha azonban mai 1308. §. első bekezdésével mást céloz a T., akkor e rendelkezés, míg egyfelől végtelen sok zavarnak és nagy jogbizonytalanságnak forrása lehet, másfelől következetlen is, mert gyakorlati szempontból azonos és legfeljebb elméletileg megkülönböztethető esetek egyikében vétlensége címén mentesíti, másikában pedig vétlensége dacára is kötelezi a munkaadót. II. Ha az I. pont alatt tett javaslat nem fogadtatnék is el, az 1308. §. mai rendelkezését akkor is ki kellene egészíteni. Ha nevezetesen elismerjük bár, oly lehetetlenségi oknak a felmerülhetését is, amely anélkül, hogy a munkavállaló személyéhez, vagy érdekköréhez fűződnék, mégis mentesíti a munkaadót a bérfizetési kötelezettség alól, gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló megkapja legalább azt a bért, melyet az ily lehetetlenségi ok felmerültéig végzett munkájával kiérdemelt. Időbérrel díjazott munkavállalónál ez külön rendelkezés nélkül is, magától értetődik. Szüksége van azonban ily értelmű rendelkezésre az akkord munkavállalónak, aki e nélkül, mert munkadíját egyébként csak a munkaeredmény szolgáltatása alapján követelheti, az ő személyén és érdekkörén kivül eső lehetetlenségi ok miatt, esetleg már közvetlenül a munka befejezése előtt eshetnék el, talán hosszú időn át teljesített, fáradságos munkájának bérétől. Nem kívánunk itt többet, mint amit a T. az 1339. §. harmadik bekezdésében megad a vállalkozási szerződés munkavállalójának is, mondván: »Ha a lehetetlenséget másféle (t. i. sem a munkaadó, sem a munkavállaló személyéhez, vagy érdekköréhez nem fűződő) véletlen eset okozza, a vállalkozót az eset bekövetkeztéig a mű előállítása érdekében kifejtett munkássága fejében a kikötött ellenérték aránylagos része és az abban nem foglalt kiadások megtérítése illeti«. Felesleges sok szót vesztegetni annak igazolására, hogy a szolgálati szerződés munkavállalója hátrányosabb helyzetbe, mint a vállalkozó, nem juttatható. III. Az 1308. §., eltekintve a munkaadó elfogadási késedelmétől, csak arról az esetről intézkedik, ha a munka a munkaadó személyében, vagy érdekkörében előforduló valamely okból teljesen lehetetlenné válik. Elfeledkezik azonban szintén csak az akkordban dolgozó munkavállalót érdeklő arról az esetről, ha a munka végezése nem válik ugyan lehetetlenné, de ugyancsak éppen a munkadó személyében, vagy érdekkörében érvényesülő valamely okból, például az általa szolgáltatott anyag minőségi fogyatkozásai; vagy a munka kivitelére nézve tőle származó célszerűtlen rendelkezés folytán csökken a várhatóhoz képest, és pedig, akár mennyiségben, akár minőségben, a munkának a bér megállapítására irányadó eredménye. Erre az esetre nem talál az 1308. §., valamint nem fedi azt az e szakaszhoz fentebb II. alatt tett észrevétel sem. Már pedig, úgy véljük, logikai ellenmondás van abban, hogy a törvény megfizettesse a munkaadóval a teljes munkabért, még ha a munkavállaló valamely oly lehetetlenségi ok miatt, melyért a munkaadó egyáltalán nem is felelős, semmit sem dolgozott: ne fizettesse meg azonban a rendszerint várható munkabért akkor, mikor a munkavállaló esetleg a legnagyobb gondossággal és szerződésszerű erőkifejtéssel dolgozott, a munkabérre irányuló munkaeredmény azonban a munkaadó személyében, vagy érdekkörében rejlő valamely okból, esetleg egyenesen a munkaadó hibájából marad az átlagos eredményen alul. E részben is csak azt mondhatjuk, hogy mutatis mutandis: a szolgálati szerződés munkavállalóját megilleti legalább az a védelen., melyben T.-ünk a vállalkozási szerződés munkavállalóját az 1340. § ban részesíti. E szakasz szerint ugyanis a megrendelő terhére esik az a kár, melynek oka a megrendelő személyéhez, vagy érdekköréhez fűződik, amely különösen az általa szolgáltatott anyagot éri, vagy ezen anyag hiányos voltából ered, vagy amely a kivitel módjára adott utasításának következménye. IV. Mielőtt már most az imént kifejtettek alapján javaslatunkat meg-