Munkásügyi szemle, 1914 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 3. szám - Túlfeszített munka, hosszú munkaidő
82 Munkásügyi Szemle A hatvanas években, mikor Smith György »A gyermekek jajkiáltása az angol téglagyárakból című munkájában megdöbbentő adatokat közölt az ország téglagyáraiban alkalmazott gyermekekről és a közvélemény borzadva szerzett tudomást sorsukról, a fejlődésüket akadályozó nehéz terhek cipeléséről, a hosszú munkaidő által bekövetkezett gyötrő fáradságról : az angol parlament gondoskodott arról, hogy ezek a lehetetlen állapotok orvosoltassanak. Dacára a törvényhozási intézkedéseknek, még nagyon sok tennivaló van; gondoljunk csak azokra az időről-időre tudomásunkra jutó törvénykijátszásokra. Néhány héttel ezelőtt beszélt nekem egy gyárfelügyelő egy tizenhárom éves fiúról, akit egy posztógyárban látott, mikor egy 75 fontos köteget cipelt, pedig az egész gyerek maga csak 71 font volt. A gyári főfelügyelő 1911. évi jelentésében említést tett tizenöt-tizennyolc éves leányokról, akik 80—150 fontos bádoglemezeket cipeltek 20—25 méter távolságokra; beszélt továbbá egy asszonyról, akit egy lakatosárúgyárban látott, aki alig két hónappal szülés után egy másik asszonynyal együtt egy kosárban zárakat és csavarokat vitt ; a teher súlya 1 mázsa volt. Terhek emelése és cipelése, a nagy megerőltetés folytán nagyon gyakran okoz sérvet fiatal egyéneknél; különösen sokszor következik ez be tizennégy-tizenhat éves fiuknál. Mikor ma még az is megtörténik, hogy gyermekeket huszonnégy órán keresztül dolgoztatnak, joggal kérdezhetni: hol marad a munkaadó, vagy munkavezetőjének emberi érzése, ha ilyenek történnek ? Sehol sem lehet annyira észrevenni a nehéz terhek cipelése folytán a test fejlődésében beálló satnyulást, mint a szicíliai kénbányákban alkalmazott fiúknál és fiatalkorú munkásoknál. Annak következtében, hogy állandóan balvállukon viszik a bánya mélyéből a lejtős úton kapaszkodva a felszínre a súlyos kéntartalmú közeteket, egészen deformálódnak és elferdülnek, a legtöbben közülük púposak lesznek. Kevesen vannak közöttük, kik elérve a férfi kort, 4 láb 6 hüvelyknél, vagy 4 láb 10 hüvelyknél magasabbak, úgy, hogy a szicíliai bányakerületből a kormány a hadsereg részére nem tud sorozni. A testi munkának és a hosszú munkaidőnek az ifjúság fejlődésére gyakorolt hatását Németországban jelenleg élénk figyelemmel vizsgálják. Azok az évek, amelyek az iskolaköteles évek után közvetlenül következnek, veszélyesek és védelmet követelnek. A legnagyobb gonddal kell ebben a korban mindent kerülni, ami a fejlődésre, vagy az egészségre káros hatással lehet. Szomorú tünet, de tény, hogy amíg a tuberkulózis halálozási arányszáma majdnem mindenütt, így Németországban is, általában csökken, addig Németországban a tizenöt-húsz éves nőmunkások között a tüdővész halálozási arányszáma növekedőben van ; a jelenség oka az ülő foglalkozásban töltött hosszú munkaidő, amelyet például a divatárúiparban látunk és a túlfűtött és rosszul szellőztetett gyárakban folytatott munka. Az észszerűség megköveteli, hogy nagy gondot fordítsunk minden fiatal, fejlődő életre, de különösen óvjuk a nő egészségét és gondoskodjunk mindazokról, akiket a szükség arra kényszerít, hogy a gyárakban keressék kenyerüket. Poroszországban prof. Kaup Charlottenburgban alaposan foglalkozott a kérdéssel és azt találta, hogy amíg a tizenöt-tizenkilenc éves nők között a tüdővész halálozási arányszáma 46 százalék, az ugyanolyan korú férfiaknál 33 az arányszám. Ebben az életkorban a nem- és a betegségre való hajlam között tagadhatatlan összefüggés van, mert a nők halálozási arányszáma akkor is magasabb, ha az összehasonlítást az ugyanazon foglalkozásban levő férfiak és nőkre vonatkoztatjuk. Nemcsak a halálozási arány nagyobb a nők között, de a betegségi esetek száma is jóval magasabb s ugyanez áll a betegség tartamára is. A szövőipart vizsgálva, úgy találta Kaup, hogy amíg a férfiakra vonatkoztatva a tüdővész halálozási arányszáma 41*1 százalék, a nőknél már 44'3 százalék; a ruházati iparban a férfiaknál 20'5 százalék, a nőknél 31"0 és a kereskedelemben, beleszá-