Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 21. szám - A munkásbiztosítás törvényes rendezése Magyarországon
Munkásügyi Szemle 843 egy-egy tagra esik Magyarországon 3'55 K, Ausztriában 2'53 K, Németországban 4'60 K, az összjövedelemhez arányítva nálunk 13'3ü/o, Ausztriában 10'16'Vo, Németországban 12"9°/o, a járulékjövedelemhez arányítva pedig nálunk 13'6u/o, Ausztriában ismét csak 10'930,o és Németországban 13'8ü/o, vagyis ismét látjuk, hogy Magyarország a teljesítmények tekintetében a gyógyászati eszközök és gyógyszereknél is vezet, kivéve Németországot, amely az összjövedelemhez képest kedvezőbb eredményt mutat fel, de ami a ma már többszáz millióra menő kamatjövedelemnek tudandó be, mint amely Németország pénztárának jövedelmét a járulékjövedelmen felül szaporítja, míg nálunk, sajnos, a mi pénztáraink vagyona — az adósság. Ha ugyanezt az összeállítást folytatjuk a táppénz és a gyermekágyi segélyt illetőleg, akkor Magyarországon 11,004.210 K fordíttatik e célra, Ausztriában 38,698.000 K, Németországban 190,000.000 K, egy-egy tagra esik nálunk 9*81 K, Ausztriában 1T16 K, Németországban 13'90 K, az összjövedelemhez viszonyítva nálunk 36"9°/o, Ausztriában 44"9°/", Németországban 38"8°/o, a járulékbevételhez viszonyítva pedig nálunk 37'6'/o, Ausztriában 48-31°/°, Németországban 41'4°/o. Táppénz és gyermekágyi segély tekintetében a legrosszabbul mi állunk, mert nálunk az adminisztráció sokkal drágább, mint amott. Megemészti azokat az összegeket, amelyeket erre a célra kellene fordítani. Erre még visszatérek. A kórházi ápolás és a lábbadozók gondozása tekintetében a helyzet már ismét kissé a mi javunkra billenti a mérleg serpenyőjét, ennek azonban — merem állítani — nem a többteljesítmény nyújtása, mint inkább a kórházi ápolás drágább volta lesz az oka, mert Magyarországon sokkal drágább a napi ellátási költség, mint Ausztriában. Ebben a tekintetben mi adunk 2,885.971 koronát, Ausztria 5,622.000 koronát, Németország 61,000.000 koronát, egy-egy tagra esik nálunk 2 K 58 fillér, Ausztriában 1 K 62 fillér, Németországban 4 K 50 fillér, összjövedelem tekintetében nálunk 9"6°/°, Ausztriában 6 52°/o, Németországban 12"5°/o, a járulékjövedelem tekintetében nálunk 9'8°/o, Ausztriában 7"01°/o, Németországban 13'3u/o. Megjegyzendő azonban, hogy nálunk, a mi biztosításunkat az teszi túldrágává, hogy nálunk a betegsegélyezési biztosításnak a rokkantsági biztosítás terheit is viselni kell túlnyomó részben, nem lévén nálunk erről gondoskodás. Németországban ellenben átveszi a rokkantbiztosítás a maga feladatát ott, ahol az odaesik. A segélyezési kiadásokkal kapcsolatos a temetkezési segély, amelyet csak szociális kihatása miatt említek fel, amely a szegény munkáscsaládnak élete legsúlyosabb pillanatában nyújt támogatást. Nálunk ez 506.366 K, Ausztriában 1,600.000 K, Németországban 10,000.000 K volt, egy-egy tagra esik nálunk 45 fillér, Ausztriában 46 fillér és Németországban 74 fillér, vagyis ott sokkal humánusabbak a törvény alapján, mint mi vagyunkHa ehhez a kereken 23,000.000 koronát kitevő segélyezési kiadáshoz hozzászámítom a balesetet szenvedetteknek nyújtott 1,200.000 koronát, akkor előttünk áll a kereken 25,000.000 korona segély, amit a magyar munkásbiztosítási törvény a társadalom leginkább segélyre utalt osztályának nyújt a munkásbiztosítás révén, biztosítja nem kegyadományként, nem — hogy úgy fejezzem ki magam — állami gráciából, hanem abból a jól felfogott kötelességérzetből, kötelességteljesítésből, amely az államnak kötetessége a munkásosztálylyal szemben. Ezzel az általános képpel befejezhetném a magyar munkásbiztosítás általános hatását közegészségügyi és szociális szempontból. Mégis utalnék még néhány érdekes részletre. Nem azért, mintha Magyarország nyújtana ezekben sokat, szó sincs róla, hanem azért, hogy bemutassam, hogy mire képes a munkásbiztosítás ott, ahol kellő színvonalon van, ahol az állam és a társadalom a maga egész erejével és szeretetével szolgálja a mun-