Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)

829 Tűz elleni védekezés. Mang Adolf heidelbergi reáliskolai tanár a tüzek és világítással való bánással kapcsolatos veszedelmekről népszerű munkát írt, amelyből érdekesnek tartjuk a következők közlését: Németország 65 milliónyi lakossága mellett 170 millió márkát tett ki 1909-ben a tűzkár. Ugyanabban az esztendőben körülbelül 170.000 tűzeset fordult elő a német birodalomban, vagyis naponta 500. És feltűnő az a körülmény, hogy a tűzesetek száma nemhogy fogyna, hanem folyton emelkedik. Poroszországban 1881-ben a tűzkár 54 millió márkára rúgott, 1909-ben pedig 106 millió márkára emelkedett, tehát 28 év alatt csaknem megkétszereződött, daczára a jobb építkezési módnak és a tűzoltás folytonos fejlődésének. Amellett, hogy ezek az óriási károk a nemzeti vagyonosodás rákfenéi, a német birodalomban évenként 500 ember esik a tűz áldozatául, csaknem tízszer annyi válik tüz által nyomorékká. Ebből világos, hogy sokkal fontosabb a tűz megakadályozása, mint a leggondosabban szervezett tűzoltás. Ennek elérésére szerző szükségesnek tartja az ifjúság kitanítását a tűzzel való bánás veszedelmeire. Északamerika Egyesült Államaiban, a hol a forró nyár folytán a tüzek még gyakoribbak, már eddig is belátták ennek nagy hasznát. Ohióban például népszerű iratokat ád ki a hatóság erről a tárgyról, Nebraska államban pedig évenként úgynevezett »tűznapot« tartanak az iskolákban, amelyen tűz esetén való eljárásra és a tűz ellen való védekezésre oktatják ki a tanulókat. Ebben az irányban akar szerző munkája is hatni. Nagyon helyesen hangsúlyozza is, hogy a fő kioktatásnak az iskolából kell kiindúlnia, aminek már az első iskolai évben meg kell kezdődnie, mert a statisztikai adatok szerint a legfiatalabb iskolás gyermekek a legnagyobb gyújtogatok. Ennek a kitanításnak hozzá kell simulnia a tananyaghoz, az ásványtannál a kőszén és petróleum, a vegytannál a gázgyártás és elégési tünetek, az egészségtannál a villám által sújtottak kezelésének magyarázásához. A tűz ellen való harcz sikeres 'intézéséhez szükséges azonban a felnőttek kitanítása is, aminek leghathatósabb módja a tűzvédelmet tárgyazó iratok minél szélesebb körben való terjesztése. Szerző népszerű módon tárgyalja a petróleum, benzin, spiritusz, világítógáz, gyertya, égőanyagok, gyufával stb. való bánás veszedelmeit és megemlékezik a villamáramról és villámról is. Nagyon érdekesek a műnek az öngyulladásról, erdőégésekről, a tűz kitörésekor való magatartásról való részletei. Államilag segélyezett munkatőzsdék Dániában. A munkatőzsdékre vonatkozólag Dániában f. évi április hó 29-én törvényhozásilag történt intézkedés, s a törvény a f. évi július hó 1-ével lépett életbe. A törvény rendelkezései szerint munkatőzsdéket felállíthatnak a községek önállóan, avagy más községekkel egyesülve. Azok a munkatőzsdék, amelyek a törvény által kikötött feltételeknek megfelelnek, államilag elismertetnek s jogot nyernek állami támogatásra, amely az előző év pénzügyi terheinek egyharmadáig rúghat. A vidéki tőzsdék működését mindenütt egy, legalább hét tagból álló bizottság ellenőrzi. A bizottságot a községi tanács választja, s áll egy elnökből (aki nem szükségképpen munkaadó, vagy munkás, sem valamely munkaadó, vagy munkásszervezet tisztviselője) és egyenlő számú munkaadó és munkás tagokból. Az elnök választásához a községi tanács tagjainak abszolút többsége szükséges s állásában a belügyminiszter erősíti meg. A bizottság tagjainak megbízatása az őket választó községi tanács mandátumának lejártáig áll fenn. Mindenki, aki a választhatósághoz fűzött feltételekkel bir és egyúttal a községi tanács tagjaivá is megválasztható, köteles a választást elfogadni. A következő időszakban történő újabb megválasztást azonban visszautasíthatja. A tagok fizetésben nem részesülnek, de megjelenésük és eljárásukért tiszteletdíjat kaphatnak. A kopenhágai munkatőzsde mint központi tőzsde egész Dániára kiterjedő hatáskörrel működik. A központ igazgatásával a tőzsdének egyik, a korona által kinevezett igazgatója van megbízva s a központ gyakorolja az elismert munkatőzsdék feletti felügyeletet és gondoskodik a szükséges együttműködésről. A központi hivatal igazgatóját működésében egy legalább tíz tagból, egyenlő számban munkaadókból és munkásokból álló felülvizsgáló-bizottság támogatja. A bizottság négy tagját a munkaadói és munkás-uniók meghallgatása után a belügyminiszter nevezi ki, a többi tagot a kopenhágai városi tanács választja s a választás elfogadására irányuló kötelezettséget illetőleg stb. ugyanolyan szabályok érvényesek reájuk is, mint a vidéki tagokra. A belügyminiszter mindenütt, ahol a törvény életbe léptét követő két év után a megállapított követelményeknek megfelelő tőzsde nem lenne, munkatőzsdét rendeletileg felállíthat. Az elismert munkatőzsdék működése az összes foglalkozási ágakra kiterjed és szolgálataik