Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 20. szám - Szociális egészségügy. A XIV. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus Milánóban. (1913. szeptember 22-től 27-ig)
830 Munkásügyi Szemle igénybevétele sem a munkaadóra, sem a munkásra semminemű teherrel nem jár. Ha a tőzsde valamely szervezettől sztrájkról, vagy kizárásról értesül, az ellentétek kiegyenlítése érdekében közbenjár s gondoskodik, hogy a kiegyenlítésre alkalmas egyének tudomására jusson az eset, de egyidejűleg a hiányzó munkáslétszám közvetítéséről is intézkedik. A tőzsde által az egyezkedéshez kiküldött egyéneknek, amennyiben lakhelyükön kivül fekvő helyre küldetnek, az útiköltségek megtéríthetők, de a megtérítés összege csak a szükséges vasúti, vagy hajójegy költségeinek feléig terjedhet. Elismert munkatőzsdék egymással és a közponli tőzsdével kapcsolatban vannak s együttesen működnek a statisztikák egybeállításán. Elismert munkanélküliségi alapok a kerületükben levő elismert munkatőzsdéknek hetenkint megküldik a munkanélküli segélyt igénybevett tagjaik lajstromát, s amennyiben lehetséges, azoknak a munkanélkülieknek névsorát is, akik ilyen segélyt nem kaptak. A munkások közvetítésénél az alkalmaztatást keresők között az elismert munkanélküli segélyalapok tagjai előnyben részesítendők. A külföldi munkások száma Németországban állandóan emelkedik. A bevándorlókat nyilvántartó »Arbeiterzentrale« 1911. októberétől, 1912. október haváig 729.575 igazolványt állított ki, 32.550-el többet, mint az előző évben.^ A bevándorlók túlnyomó nagy része orosz és ausztriai szláv (lengyel és ruthén.) Az itt kimutatottak nagy része alkalmi munkás, akik a munkaidény végén rendszeresen visszatérnek hazájukba. Az iparban állandóan alkalmazott külföldi munkások száma azonban szintén emelkedett 64.029-el, s összesen 332.211 külföldi ipari munkást mutat ki a fentemlített hivatal. Minthogy a kimutatás csak azokról tud, akik igazolványt kaptak, a Németországban dolgozó külföldiek száma valószínűleg eléri az egy milliót. JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. Az Országos Pénztár alapszabályainak 42. §-a. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi június hó 28-án kelt 1911. P. 35516. számú ítélete. ítélet: A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal a f ölebbezést elutasítja. Megokolás: Igénylő dr. R. S. sz—i orvos 1911. évi február hó 25. napján kelt és ugyanezen a napon a pénztárnak bemutatott bizonyítványa alapján, amelyen munkaadója is igazolta, hogy a szóban levő idő alatt tényleg nem dolgozott, az ítélet rendelkező részében megjelölt 48 napra táppénzt kért a pénztártól. A sz—i kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatósága az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályainak 42. §-a alapján 543/911. sz. a. elutasító határozatot hozott, ezt azzal a ténybeli megállapítással indokolva, amely szerint igénylő betegségét nem jelentette be a pénztárnak. Ennek folytán a pénztár igénylő állítólagos betegségéről és keresetképtelenségéről utólag, igénylőnek a táppénz felvétele céljából való jelentkezése alkalmával szerzett tudomást és így igénylőt betegsége idején nem ellenőrizhette. Az I-ső bíróság igénylő felebbezésének helyt adott és a pénztárt marasztalta. A marasztaló ítélet megokolása kétségbe vonja az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályai 42. §-ának törvényességét is. A fölebbviteli bíróság a pénztár fölebbezése folytán felülbírált I-ső bírósági ítéletet helyesli, bár ennek megokolása nem helytálló. Mindenekelőtt téves ez a megokolás abban a részében, amelylyel az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályai 42. §-ának törvényességét kétségbevonja. Az I-ső bíróság ezt a nézetét arra alapítja, hogy az 1907: XIX. t.-c. 124. §-ának kifejezett rendelkezése szerint a kerületi munkásbiztosító pénztár alapszabályai csak oly kérdésekre terjeszkedhetnek ki, amelyekről törvény nem intézkedik, már pedig az id. §. 7. pontja értelmében az alapszabályok csak az ellenőrzésnél követendő eljárás szabályozására hivatottak. Ez az okfejtés azonban már kiindulásban téves. A jelen esetben ugyanis, amidőn nem a kerületi munkásbiztosító,