Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19. szám - A gyermekmunka Ausztriában

Munkásügyi Szemle 795 illetve betegség esetére biztosítottak köréből került ki. Szakszerű és gyors első segély a munkaképtelenség időtartamát, valamint a baleset következményeit kedvezően befolyásolja, amiből az következik, hogy a munkásbiztosító és betegsegélyző pénztárak érdekében áll, hogy tagjaik baleset esetén szakszerű első segélyben részesüljenek. Számos előadás szólt az orvosoknak az első segélynyújtásban való kiképzéséről és ennek fontosságáról A III. osztály főként betegszállítással, betegápolással, szamaritánus intézmények tervezetével s ezek szolgálatával foglalkozott. Ezen előadások keretében hallgattuk meg dr. Rambousek prágai egyetemi magántanárt, aki rámutatott arra, hogy minden oly üzemben, amelyben baleset előfordulhat, nemcsak az első segélynyújtásra szükséges mentőszekrényre van szükség, hanem oly személyzetre is, amely az abban felhalmozott eszközöket használni és a segélyt nyújtani tudja. Szükségesnek tartja, hogy az ipari munkásokat az első segélynyújtásra és a mentésre szolgáló eszközök használatára kioktassák. A IV. osztály a bányamunkásoknál, a VII. osztály a tűzoltóknál, a VIII. osztály a hegyek közötti, a IX. osztály a sport terén előforduló baleseteknél szolgáltatandó segélynyújtásról értekezett. Több előadás sorolta fel azokat a bizonyítékokat, amelyekből kiviláglik, hogy az alkohol a baleseti veszélyeket növeli, s erre vonatkozóan ismert ^statisztikai adatokat soroltak fel, s az ezen tárgyról értekező minden előadó azt hangoztatja, hogy a munkásokat fel kell világosítani az alkohol-okozta ártalmakról, s ama kártékony hatásról, amelyet a balesetekre kifejt. Reánk nézve a legnagyobb érdeküek a X. osztály előadásai voltak. Itt a balesetelhárításra vonatkozóan számos előadásban ismertették az egyes használatos eljárásokat és a szükséges teendőket. Az előadások közül ki kell emelnünk dr. Baart de la Faille (Utrecht) beszámolóját a Niederlandban szokásos balesetelhárításokról, amelyeket a munkaadókból álló biztosítási intézmény az u. n. »Risico-bank« alkalmaz. Az egyes balesetekről rövid leírásokat közöltek és az intézet központja ezek kapcsán tanácsokkal látja el a munkaadókat, miképp lehetne az előforduló baleseteket elhárítani és mily javításokra van szükség az üzemben, hogy a balesetek száma csökkenjen. A leírásokat érdekes szemléltető ábrákkal egészíti ki. Dr. Berger wieni osztályfőnök az építkezéseknél előforduló balesetek elhárítására a következőket ajánlja : gyakorlati szükségnek megfelelő és tapasztalatokon alapuló építési rendszabály, célszerű, s a tudomány színvonalának megfelelő előírások a munkások védelmére, továbbá az építkezés gondos ellenőrzése, s végül balesetek esetén gyors és alkalmas első segély, amelyet hozzáértő és jól iskolázott segédszemélyzet nyújtson. Daum előadásában oda konkludál, hogy az alkoholisták baleset esetén ne járadékban részesüljenek, hanem alkoholos betegek számára szolgáló menhelyekben nyerjenek elhelyezést, ha pedig családos emberek, úgy a segélyt természetben szolgáltassák ki számukra Jehle wieni ipari főfelügyelő a baleseti statisztikáról és a baleset elhárításáról szóló előadásában rámutat arra, hogy az ipari balesetek száma évenkint növekszik, s nem elegendő, a már sérülteket segélyben részesíteni, hanem arra kell törekedni, hogy a balesetek elháríttassanak. E célból az egyes üzemeket a már jól bevált, s a baleset elhárítására alkalmas készülékekkel kell felszerelni. Ez előadás kapcsán Pontiggia, az olasz ipari balesetbiztosítási hivatal igazgatója kifejti, hogy az államnak rendszabályokkal kellene ama verseny ellen küzdenie, amely az egyes üzemek között a munkások épségének rovására folyik és köteleznie kellene az üzemeket, hogy a balesetek elhárítására alkalmas készülékeket szerezzék be. Ugyanő a balesetvédelmi kiállítások és múzeumok fontosságát hangoztatta. — Dr. Marschner, a csehországi balesetbiztosítási hivatal igazgatója ismerteti, hogy a prágai intézet mily eszközöket alkalmaz a balesetek elhárítására, s előadásában kifejti, hogy a hivatal az egyes üzemeknél közvetlenül befolyást gyakorol, azonfelül népszerűen ismerteti a baleset elhárítását célzó rendeleteket, az üzem felügyeletét főleg a kisiparban és a kőbányákban javíttatja, s széleskörű propagandát fejt ki a balesetek elhárítására. Neudeck wieni iparfőfelügyelő az építkezéseknél előforduló balesetek elhárításának módjait ismertetve rámutat arra, hogy az építkezéseknél a legnagyobb az eshetőség baleset létrejöttére. Részletesen vázolja, hogy a közmunkáknál, alapozásoknál, állványépítkezéseknél, az építkezésnél való közlekedés, az anyagszállítás, a gépek használatánál, épületek bontásánál, kutak építésénél melyek az alkalmas módok arra, hogy a balesetek a lehetőséghez képest csökkenjenek. Követeli, hogy az építkezéseknél a felügyeletet gyakorló