Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A vélelmezett törvényes gyermekek kártalanítási igénye

Munkásügyi Szemle 563 kötelékben, az Országos Pénztár tanuk kihallgatásával, az atyának életében tett közvetett, vagy közvetlen nyilatkozatai alapján dönti el a leszármazási viszonyt és állapítja meg a járadékot. A helyes álláspont tehát az eddigi gyakorlattal szemben az, hogy a vélelmezett törvényes gyermekek vélelmezett atyjuk után támasztott igényükkel elutasítandók, természetes atyjuk után támasztott igényük pedig megállapítandó. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete folyó évi július hó 17-én, csütörtökön délután 5 órakor Szterényi József v. b. t. t. elnöklésével teljes ülést tart, amely alkalommal az előadó záró beszédével s az elnöki rezümével befejezik a munkásbiztosítási törvény reformja során a betegség esetén nyújtandó segélyekről tartott vitát. A teljes ülést megelőzőleg az egyesület választmánya tart ülést. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1913. évi július hó 3-án kelt 6.900/1913. eln. számú rendelete az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztosítása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről szóló 1913.: XX. t.-c. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában. Az 1913. : XX. t.-c. 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a földmívelésügyi miniszter a következő rendeletet adta ki: Az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztosítása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről szóló 1913. évi XX. t.-c. mai napon lép életbe. Az 1907. : XIX. és 1912 : VIII. t.-c. egyes rendelkezéseinek eltérő magyarázata folytán a gazdasági alkalmazottak biztosítása körül zavarok fordultak elő. E zavarok végleges megszüntetése céljából hozatott az 1913. : XX. t.-c, melynek a 2. §-a a gazdasági alkalmazottakra nézve eddig is érvényben volt törvények felsorolása mellett kétséget kizáró módon megállapítja, hogy ezek és pedig sem a gazdasági cselédek, sem a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett szegődményes iparosok, sem pedig a gazdasági gépmunkások — ideértve a képesített (vizsgázott) fűtőt is, még ha közönségesen gépésznek nevezik is — az 1907. : XIX. t.-c.-ben betegség és baleset esetére megszabott biztosítási kötelezettség alá semmi körülmények között sem vonhatók, s a gazdasági alkalmazottak közül egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) az, akit mind betegség, mind baleset esetére az 1907. : XIX. t.-c. értelmében kell biztosítani. Most tehát, amidőn az 1913. : XX. t.-c. minden kétséget kizáró módon nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdasági alkalmazottak az ipari munkásbiztosításba be nem vonhatók, elvárom a közigazgatási hatóságtól és a községi közegektől, hogy az e tekintetben eddig fennforgott zavaroknak az érdekeltek megfelelő felvilágosítása útján is elejét fogják venni, de viszont őrködni fognak arra, hogy a gazdasági alkalmazottak mindazon segélyekben részesüljenek, amelyeket számukra a törvények úgy betegség, mint baleset esetére előírnak. A kötelező balesetbiztosítás helyes végrehajtása céljából felhívom a t. Címet, utasítsa a helyi végrehajtásra hivatott hatóságokat és községi közegeket, gondoskodjanak arról, hogy egyfelől az összes gazdasági cselédeket és a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett szegődményes iparosokat a 120 filléres hozzájárulási díj kivetése és közadók módjára leendő behajtása céljából a 14.100/905. eln. sz. m. kir. földmívelésügyi miniszteri rendelet értelmében összeírják, másfelől pedig az összes gazdasági gépmunkásokat, illetőleg összes gazdasági gépeket az Országos Gazdasági Munkáspénztár központi igazgatóságához a megfelelő díjak befizetése mellett balesetbiztosításra bejelentsék. Az 1912. : VIII. t.-c. 12. §-a a kötelező balesetbiztosítást elmulasztó munkaadókra, illetőleg gazdasági géptulajdonosokra — teljes kártérítési felelősségük fennhagyása mellett — 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést szab és tőlük a díjak utólagos behajtását rendeli el. Felhívom t. Címet, utasítsa a helyi végrehajtásra hivatott hatóságokat és községi közegeket, hogy amennyiben a kötelező balesetbiztosítás ily elmulasztása tudomásukra jutna, a kihágási eljárásnak hivatalból leendő lefolytatása és