Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A vélelmezett törvényes gyermekek kártalanítási igénye

560 Munkásügyi Szemle galmazzák. Kisebb szíjak felrakása rendszeresen csappal ellátott, közönséges léc, vagy rúd segélyével történik, nagyobb szíjak felrakásánál megállítják a motort, vagy a megfelelő részt kikapcsolják. Nagyon gyakran maguk a munkások hagyják figyelmen kivül az előirt rendszabályokat és a nehéz szíjakat is a gép működése közben rakják fel puszta kézzel. Annak a követelésnek a figyelembevételére, hogy a szíjak csak álló gépre helyeztessenek fel, csak az esetben van kilátás, ha lehetséges lesz a transzmissziót minden munkateremben a transzmissziós géptől függetlenül megállítani. Uj üzemekben már figyelemmel vannak erre, régiekben azonban ilyen berendezkedés nagyon nehezen eszközölhető. Ilyen helyeken sok esetben megelégszenek olyan jelzőkészülékkel, amely a transzmissziós balesetek alkalmával jelt adhat a hajtógép megállítására. Gyakran történnek balesetek olyképpen is, hogy a szíjak felrakásakor a munkások a létrával zuhannak le. Ennek megakadályozására olyan létrákat alkalmaznak újabban, amelyek fönt kampóval vannak ellátva, lent hegyesek. Nagy súlyt kell arra helyezni, hogy a szíjak felrakásával foglalkozó munkások szorosan a testhez simuló ruhát viseljenek. Az első segély. A wieni orvosok egyesülete előtt báró Eiselsberg egyetemi tanár, udvari tanácsos, a hírneves sebész, feltűnést keltő előadást tartott a sebek első kötésének reformjáról. Valamely véletlen sérülésnél nyújtandó első segítségnél a segélyt nyújtó tartsa mindig szem előtt, hogy, ha nagyon erős vérzés nem kényszeríti reá, a sebet és a környékét ne is érintse. Ha tehát a sebet az ujjak nem érintik, a kezek tisztogatásának szükségessége is elesik. Ez által abba a látszólagos ellentmondásba keveredünk, hogy míg a mütő sebész kezeit nemcsak a leggondosabban megmossa, hanem még sterilizált gummikeztyűt is húz, ezzel szemben az orvos, vagy a laikus segélynyújtó, ha szabályszerűen nem mosakodnánk, kezeit meg se nedvesítse és a seb környékét sem mossa le. Ennek a látszólagos következetlenségnak a magyarázata abban a tényben van, hogy a. száraz állapotban levő tisztátalan kéz kevés csirát enged szabadon, mert a szárazság a piszkot mintegy megkötve tartja, míg az a vérben könnyen oldódik és azok az anyagok, amelyeket a kötés alkalmazásánál meg kell fogni, könnyen felveszik magukba. A tisztátalan kéz minden körülmények között veszedelmes, de száraz állapotban mégis kevésbbé, mint nedvesen és ebből az a kötelesség háramlik ránk, hogy két rossz közül a kisebbiket válaszszuk. A baleset helyén léhát akár az orvos, akár a laikus segítő kezének a megmosása mellőzendő, ha nincs alkalom alapos tisztogatásra és sterilanyaggal való leszárítására. Ha sterilkeztyű kéznél van, annál jobb. A desinficiáló anyagok használatát károsnak mondja, a sebek kiszívását a nyál baktériumölő hatásánál fogva megengedi abban az esetben, ha a száj és fogak állapota olyan kifogástalan, hogy a seb inficiálása kizártnak tekinthető. Veszedelmesnek állítja a sebek vízzel való öblítését a vízben előforduló baktériumok miatt. A sebben megalvadt vér a legjobb sebgyógyító szer. Az első segítség feladata tehát csak az, hogy a vérzés csillapítása után a sebet, anélkül hogy kiöblítjük, vagy környezetét lemossuk, csíramentes kötszerrel, amely egyszérűen csak felszívó hatással van, anélkül hogy valamely antiszeptikus anyagot tartalmazna, befödje és ez által további tisztátalanság ellen megvédje, tehát a seb mielőbbi elzárása steril hidrofil gézzel. A vélelmezett törvényes gyermekek kártalanítási igénye. Évszázadok joggyakorlatának kodifikálása által létrejött törvénykönyvek sem adnak az élet által felvetett minden kérdésre apodiktikus és kétséget fenn nem hagyó választ. Annál kevésbbé várhatjuk ezt az 1907 : XIX. t.-c.-ről, amely nálunk különösen a balesetbiztosítás terén majdnem történeti előzmények után született meg, amelynél tehát nem volt módja a gyakorlatnak előzőleg megállapítani a megoldandó kérdéseket, hanem a törvényhozónak kellett az élet által adott nagy latitude-ön a megoldandó kérdéseket összegyűjteni, hogy az azok rendelkezésére szükséges jogszabályokat megalkossák. Egész természetes, hogy ilyen körülmények között egész MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Irta: dr. Timár Miklós.