Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A munkásvédelem a Németbirodalomban. (Befejező közlemény)

Munkásügyi Szemle 551 a szabad levegőn való állandó tartózkodás jótékonyan hat. Kevésbbé ellenálló személyeknél zárt kocsi használata ajánlatos. Szélfogó alkalmazása a felső légutak nyálkahártyáinak veszélyeztetését csökkenti. Sportbéli megerőltetés és szívműködés. A jénai versenygyaloglásnál, amelyet teljes hadi felszereléssel végeztek, a résztvevőket verseny előtt és után orvosilag pontosan megvizsgálták. 45 jelentkező közül 20 visszalépett, mert a vizsgáló orvosok óvták őket a megerőltetéstől. 16 résztvevőnél a verseny után a szíven lényeges eltéréseket konstatáltak: a szív eltolását, a pulzus csökkenését, a szívműködés szabálytalanságát és egyenlőtlenségét és a tüdők kitágulását. Sok résztvevő panaszkodott izomfájdalmakról és görcsökről a lábakban. Néhányan előzőleg trenírozták magukat, mások készületlenül mentek a versenybe. Kitűnt azonban, hogy a tréning a teljesítőképesség fokozásával egyidejűleg nem jelenti azt, hogy nagy megerőltetés után az illető testi állapota inkább kielégítő. Mind az említett elváltozások gyorsan múlóknak bizonyultak. Az ifjúság testi nevelése. A német orthopadikus egyesület ez idén márciusban Berlinben tartott kongresszusán a következő határozatot fogadták el: >Minthogy a testi nevelés főképpen profilaxisnak tekintendő testi visszamaradottság, növési zavarok és elferdülések ellen és eme kérdések fejlődésének ellenőrzése az orthopádia szakába tartozik, felszólítjuk az egyetemek és orvosi iskolák szakembereit, hogy tartsanak a testi nevelésről előadásokat és gondoskodjanak arról, hogy ezen előadások a hivatalos tantervbe felvétessenek. A német orthopadikus sebésztársaság, mint szakorvosok egyesülése, tudatában van a szakorvosok ama feladatának és kötelességének, hogy nemcsak meglevő bajok ellen küzdjön, hanem amennyire lehetséges, azok létrejöttét meggátolja és így járuljon hozzá a néperő emeléséhez, mely a hadseregben jut végképp kifejezésre*. Hiányos táplálkozás mint visszaesés előidézője ólomkólikánál. Olaszországban figyelték meg egy 32 éves festőmunkásnál, hogy egyedül a hiányos táplálkozás visszaesést idézett elő az ólomkólikánál. Az illetőt 2 havi kórházi kezelés után gyógyultan bocsátották el. Minthogy azonban a régi foglalkozásához nem akart visszatérni, más foglalkozást pedig nem birt kapni, csak nagyon gyengén birt táplálkozni. 12 nappal a kórházból való távozása után erős rohamokat kapott az ólommérgezés minden tüneteivel. Minthogy időközben a szervezete ólmot egyáltalán nem vett fel, kétségtelenül a hiányos táplálkozás s ennek következtében a végső ólommaradékoknak felemésztése okozta a betegség kiújulását. Újra kezelés alá vették s kellő táplálkozás és megfelelő kezelés után teljesen meggyógyult. Ennek az esetnek azért van fontossága, mert megvilágítja ama számos visszaesésnek az okát, amelyek akkor is fellépnek, ha az ólommunkás nem tér vissza a mérges üzembe. A nemi betegségek leküzdésére alakult németországi egyesület közgyűlését június 20. és 21-én tartotta Boroszlóban. Előadást tartott dr. Marcuse : »Nemi betegességek és a népesedési probléma« címmel. Ugyanezen kérdés másik előadója volt Blaschko tanár, fieller tanár előadásának címe : Nemi betegségek és házassági jog. Dr, Chotzen referált a társaság által annak idejében kezdeményezett szexuálpedagógia aktiv eredményeiről és egyszersmind megvitatták az ezután követendő ezirányú eljárást. Iskolaorvosi ankét. A bécsi orvosi kamara által rendezett iskolaorvosi ankét április 8-án kezdődött. Első sorban a kamara által kibocsátott kérdőív egyes pontjai kerültek megvitatás alá, ezek közül kiemelendők a következők : Az iskolaorvosnak fő- vagy mellékfoglalkozása legyen-e az iskolaorvosi ténykedés ? Milyen hatóság (városi vagy politikai) fennhatósága alá tartozzék az iskolaorvos, avagy önálló tanácsadói, illetőleg elhatározási jogkörrel bírjon-e ezeknél a hatóságoknál ? Mily iskolák tartozzanak az iskolaorvos ellenőrzése alá ? Az iskolaorvos teendői: Kezelheti-e az iskolaorvos a tanulókat? Nem juthat-e kollizióba az iskolaorvos a házi orvossal és hogy kerülhető ez el ? Egy iskolaorvos ellenőrzése alá tartozó iskolák és tanulók száma. A fizetés kérdése. Az iskolaorvosok jogai. Javaslatok az iskolaorvosi instrukcióhoz. A lakosság, a tanítóság és a gyakorló orvosok viszonya az iskolaorvoshoz. Az iskolaorvos kiképzése. Az orvostudomány mely ágaiban kell különösen tapasztalatokkal birnia ? Nélkülözhetetlenek-e, vagy csak kívánatosak speciális ismeretek egyes szakokban ? Szükséges-e, hogy az iskolaorvos előzőleg a praxisban tapasztalatokat szerezzen ?